Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)

Melléklet: Telekkönyvi iskola

108 Ha valamely birtok különös jogi minősége okmányszerüleg vagy más kétségtelen módon bebizonyittatik, s ha ezáltal világossá lesz, hogy az oly birtok, melyre a tulajdon az 1853 március 2. nyiltparancsok által a jelen birtokosnak odaitéltetett, ugy ez mint tufajdonos, az ezen nyiltparancsok illető szakaszaira hivatkozva, a jegyzőkönyvbe beiktatandó. 22. §. Ha a birtokcim* okmányszerüleg be nem bizonyittatik, a bizottmány csupán a tényleges birtokviszonyt köteles kinyomozni és a tettleges földbirtokost mint ilyet bejegyezni. Ezen kinyomozásnál a bizottmány különösen arra köteles ügyelni, hogy oly valaki, ki valamely telekkönyvi jószágot csak mint haszonbérlő, bérnök, gyám, zárnok vagy igazgató birlal, tulajdonképpeni birtokosként ne tekintessék s ne jegyeztessék be. 23. §. Ha a tulajdonos vagy lakhelye ismeretlen s ha a tárgyalásokra ennek a vagyon igazgatására hivatott képviselője sem jelenik meg, mely eset különösen elhagyott fekvő jószágoknál fordulhat elő : a bizottmány egy részrehajlatlan s a helybeli birtokviszonyokkal ismeretes egyént köteles képviselőül kirendelni, ezzel a nyomozásokat megtenni s erről a megyei törvényszéknek vagy járási biróságnak, aszerint, amint nemesi vagy más birtok forog kérdésben, haladék nélkül jelentést tenni. A biróság köteles ezen képviselőt, vagy ha ez ellen nehézségek léteznének, valamely más törvényes képességgel biró egyént az általános polgári törvénykönyv 276. § rendelete szerint gondnokká nevezni s erről a bizottmányt értesiteni. 1854 jul. 23-iki utasítás 72. §-a. Die Kommission hat bei der Lokalisierung der Ortsried in die Wohnungen der Grundbesitzer einzutreten, ura sich daselbst die Kenntnis der Familienglieder und Mitbewohner unmittelbar zu verschaffen und durch einfache und zweckentsprechende Fragen das Besitzverháltniss der selben und insbesondere die Eigentumsrechte der Minderjáhrigen, der Gattinen und Witwen nach Weisung des § 25 der Ministerial-Verordnung vom 18 April 1853 zu ermitteln. Erdélyre nézve pedig bizonyítják az 1867 nov. 8-iki 2784. számú m. kir. igazságügyminiszteri rendeletnek 7., 14. és 15. §-ai, amelyek igy szólanak: * Ilyenek : adásvétel, zálog, Ítélet stb. Az osztrák polgári törvénykönyv 317. §-a szerint a birtokchnek: szabadon álló dolgoknál az olyan cselekvés szabadsága, mely által mások jogai nem sértetnek, — más dolgoknál pedig az előző birtokos akarata, birói határozat vagy a törvény.