Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)

Melléklet: Telekkönyvi iskola

103 jövőre ki nem terjed és ezen rovatok a birtoklapról kihagyandók. E rendelet megjelenése után tehát az A lapnak már csak 5 rovata volt. A 19 nappal utóbb, 1870 február 5.-én kelt erdélyi telekkönyvi rendtartáshoz csatolt telekjegyzőkönyvi minta A lapja mégis csak 4, nem pedig 5 rovatból áll; mert a helyrajzi számnak azon nincs külön rovata, hanem az a dülő s művelési ág megnevezésével együtt ugyanazon, vagyis a második rovatban van. Ez az eltérés is merőben indokolatlan. Az meg épen szabályellenes, hogy e mintában helyrajziszdm helyett részlelszdm felirás van. A betétszerkesztési utasitáshoz csatolt telekjegyzőkönyvi minták A. lapjai már mind ö^rovatból állanak. Ugyanezen Utasitáshoz csatolt betét minták A lapjainak 6 rovata van; mert a telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886: XXIX. tc. 3. §-a szerint az A lap hat rovatból áll: Az 1-ső rovat tartalmazza a részleteknek folyó (sor) számait 1-től kezdve; a 2-ik a részleteknek az uj adóföldkönyvben — mely alatt a kataszteri telekkönyvet kell érteni — foglalt helyrajzi számait; a 3-ik a részleteknek a földadókataszteri munkálatokban kitett művelési ágak és helyi fekvésük szerint tüzetes megjelölését. Ugyanezen rovatba jegyzendők be a szőlő- és maradványvagy irtványföldváltsági, valamint az ezekhez hasonló egyéb terhek Ugyané rovatban kitüntetendő az 1900: XV. tc. L §-a értelmében az ártérminőség is. A 4-ik rovatba irandó a kataszteri felmérés alapján a térfogat ; az 5-ikbe a kataszteri tiszta jövedelem összege; és a 6-ikba a megjegyzések. A betétszerkesztési utasitáshoz csatolt betéttervek mintáiinak A) lapjai 7 rovatból állanak; mert a telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886: XIX. tc. 30. §-a és az ennek helyébe lépett 1891. évi XVI. tc. 4. §-a szerint a betéttervekhez használandó lapok a betétek lapjaitól (1886. évi XXIX. tc. 3. §) annyiban térnek el, hogy az A lap hét rovatból áll, melyek közül az 1-ső a telekjegyzőkönyvi részletek folyó sorszámait;