Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)

1913 / 6. szám - Munka-kiosztás

110 Nem lehet, mert ez a megjegyzés egyenlő érteimii volna azzal, hogy az adós a kamatok elévüléséről lemond, bírói gyakorlatunk szerint pedig a felek az elévülést jogügylettel sem ki nem zárhatják, sem meg nem hosszabbíthatják, az adósnak csak ahhoz van joga, hogy az elévült tartozást önként teljesítheti, vagy a követelés megítélésére irányuló perben az elévülés kifogását mellőzheti. T. M. urnák. Az uj földrészletek számozásáról szóló 1911. évi március 1 én 5900. I. M. szám alatt és az 1911. évi július 10 én 32000. I. M. szám alatt kelt rendeletek a részletmutató szerkesztésén semmit sem változtattak. Miként eddig, ezután is épen ugy számtani sorrendben kell a részletmutatót összeállítani, csak azt kell figyelembe venni, hogy a megosztás folytán keletkezett uj földtészleteket mindig a községbelí legmagasabb részlet számot követő számokkal kell megjelölni; s azt kell továbbá tudni, hogy a számlálóból és a nevezőből állő uj részletszámnak nem a nevezője, hanem a számlálója a részletszám, a nevezője csak tájékoztatószám a tekintetben, hogy az uj részletet térképen hol találhatjuk meg, ennek következtében az uj részletszámot a részletmutatóba nem a nevező, hanem a számláló számtani sorrendjében kell bejegyezni. Csak igy lesz teljesíthető az is, amit az 1911. évi 32000. I. M. sz. alatt kelt rendeleti 8. §-a utolsó beke?dése megkíván, t. i. hogy a telekkönyvi hatóság a községbeli legmagasabb részletszámot a telekkönyvi részletlajstrom alapján állapítja meg. B. 1). urnák. Amennyiben az úrbéri birtokrendezés korábban (1869— 1871-ben) történt, mint a helyszínelés (187;*).), akkor az 1869. évi 2579. I. M. számú szabályrendelet értelmében a telekkönyv átalakításának semmi esetre sem lehet helye. Ez esetben csak az 1892: XXIX. tc. 2. §1. a) pontja értelmében való eljárásnak, még pedig a telekkönyv átalakítása nélkül lehet helye. Ez esetben az 189:!. évi 24366. I. M. szám alatt kelt rendelet 55. §-a vagy az 1912 : Vlf. tc. 35. §-a és az 1912. évi március 19-én 13200. I. M. szám alatt kelt rendelet 31. és 32. §-ai illetve a jelen szerkesztői üzenet végén felsorolt törvények alkalmazandók. (Az 1912:'VII. tc. valamint az 1912. évi 13200. I. M. számú rendeletek közölve vannak a jelen folyóirat mult évi 4. számában, mely a kiadóhivatalban külön is kapható.) Arra nézve, hogy a közös legelő, erdő, nádas illetőség birtokosául kit jegyezzünk be, az 1904. évi november 22 én 10320. I. M. szám alatt kelt rendelet 2. §-a utolsó bekezdése a következő utasítást adja: „4 közösből járó osztatlan illetőségeket, ha az arányosítás tárgyában hozott ítéletben vagy egyezségben a jogosítottak nővszerint meg vannak nevezve, ezeknek; egyébként pedig azoknak a telekjogyzökönyvébe vagy telekkönyvi betétébe kell bejegyezni, akik az aránykulcs gyanánt vett föbirtoknak az arányositási perben kelt ítélet meghozatalakor vagy egyezség megkötésekor telekönyvi tulajdonosai voltak." E tekintetben most uj törvény is van, amely még nincs végrehajtási rendelettel ellátva. Ez az 1913 : X. tc. Ennek a törvénynek az 1. § a értelmében az osztatlan közös legelőkben részes felek (társtulajdonosok) kötelesek társulattá alakulni. 20. §-a szerint: A társulat kötelékébe vont közös legelő a társulat megalakulásával, a 23. §-ban meghatározott eseteket kivéve, nem megy át a társulat tulajdonába, hanem mint osztatlan közös tulajdon a társtulajdonosoké ma-