Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)
1913 / 5. szám - Az 1912. évi VII. tc.-nek a betétszerkesztésre vonatkozó rendelkezései - Az állam teljes és korlátozott bányamivelési jogáról [2. r.]
94 bejegyzését, — többi rovatai, — hogy hány pert vett fel, esetleg fejezett be a kiküldött biró. Ez a kimutatás azért rendkívül fontos és szükséges, mert csak ebből lesz áttekinthető, hogy a birtokviszonyok a betétszerkesztés során mennyire rendeztettek s hogy a bizottságok feladatukat mikép telj esitették. Egyről-másról. Irta Sági János pestvidéki kir. törvényszéki telekkönyvvezető. A hivatalos nyomtatványok külső részére rá van nyomva ez a régi copf: „Kiadandó a végzés értesítő része szerint." Ezt sok elintéző annyira megszokta, hogy mikor a végzést egészen irja űrlap nélkül, akkor a végzés külsejére szintén ráírja: „Kiadandó a végzés értesítő része szerint.11 Hát kérdem, van a világnak olyan korlátolt kiadója, aki még azt sem tudja, hogy a végzést az értesítő rész szerint kell kiadni? Ha pedig nincs ilyen kiadó, akkor minek az a copf sok ezer végzésen ? Nagyon sok baj származott már abból, hogy átjegyzés esetén az uj telekkönyvbe nem vitték át tévedésből, a terheket. Megtörténik ugyanis, hogy mikor a B lapot megírta a bevezető, fel kell kelnie s mire visszaül elfelejti, hogy a C lappal is van dolga. Magammal történt meg. hogy a C lap terheinek áthozása előtt, de a B lap megírása után ki kellett mennem a szobából. A szolga kivitte a telekkönyvet s tehermentesnek jegyezték ki. Mire visszamentem ott volt az asztalon a telekkönyv. Nem sejtettem semmit. Tudok egy telekkönyvvezetőt, aki nem vitte át a haszonélvezetet, a pénzintézet tehermentesnek látta az ingatlant s hitelezett. A telekkönyvvezető tiz év óta havonkint törlesztgeti az okozott kárt. A nagyobb pénzintézetek, mikor nyitott telelekkönyvre hiteleznek, lemásolhatják azt a telekkönyvet is, amelyikből az ujabbat nyitották. Gyanujok van ugyanis, hogy hátha nem hoztak át egyes tételeket. Kellene valami módot kieszelm*