Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)

1913 / 4. szám - Az állam teljes és korlátozott bányamivelési jogáról [1. r.]

70 KÜLÖNFÉLÉK. A birtokrendező biró hatásköre a tényleges birtokállapot telekkönyvvezése körül. Az 1908: XXXIX. t.-c hatályosságának területén a birtokrendezési eljárást szabályozó 30/1909 1. M. számú rendeletnek a birtokváltozások felvételéről rendelkező 130—182. § ai a birtokrendezö búéra kettős feladatot rónak. A birtokrendező bírónak egyik feladata az, hogy határozzon a felöl, miként vétessék figyelembe a birtokrendezésnél a telekkönyvezett tulajdoni állástól eltérő birtokállapot, másik feladata pedig az, hogy az előbb jelzett feladat teljesítésével kapcsolatosan előmozdítsa a telekkönyvnek a tényleges birtokállapottal való összhangba hozatalát. 1. Az első feladatot a birtokrendező biró akképen teljesiti, hogy a 30^ 1909. I. M. számú rendelet 132. §-a értelmében utasításokat ad a földmérőnek, hngy az idézett rendelet 131. §-ának n) — e) pontjaiban jelzett megkülönböztetésekhez képest a birtokrendezési műszaki munkálatokban hogyan kezelje egyfelől azokat a földrészleteket, amelyekre nézve a közbejött tulajdonváltozás telekkönyvi bejegyzése már megtörtént, de a tulajdonváltozást a birtokrendezési előmunkálatokban még át nem vezették, másfelől azokat a földrészleteket, amelyre nézve a telekkönyv a tényleges bí* tokáll • póttal még összhangban nincs. E változásoknak a birtokrendezési munkálatokban törtónt keresztiilvezetéfétöl, illetőleg a földmérőnek a változások figyelembevételére adott bírói utasítástól fü^g az, hogy a földmérő miként ké.s/.hi el a kiosztási munkálatokat és hogy az egyes földrészletek helyébe kerirt. uj területeket a telekkönyvezett tulajdonos, vagy a tényleges birtokos tagjában és e taggal egybeolvasztva, avagy külön kijelölve hasitja-e ki. 2. A másik feladatot a birtokrendező bíró akképen teljesíti, hogy valahányszor a telekkönyv a tényleges birtokállapottal összhangban nincsen, ennek az összhangnak a telekkönyvi hatóság által való létesítése azonban a fennforgó körülmények között a perenkivüli rendes vagy kivételes (1892 : XXIX. t. c. szerintii telekkönyvi eljárás utján alaposan várható, jegyzőkönyvbe foglalja az érdekelt feleknek azt a kérelmét, amelyet a telekkönyvi rendtartás alapján, vagy pedig a tényleges birtokosnak tulajdonosul való bejegyzése, vagy a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbítése iránt egyes ingatlanokra nézve az 1892 : XXIX. í. c. 2. §-a első bekezdésének 2 a) pontja és 4. §-a alapján írásbeli kérvényben előterjeszthetlek volna. Eleket a kérvényt-pótló jegyzökönyveket a birtokrendezö biró szabályszerű elintézés végett a telekkönyvi hatósághoz küldi be (30/1909. I. M. számú rendelet 132. %\ amely azokat épp ugy intézi el, mintha a felek rendes Írásbeli kérvényt nyújtottak volna be. A birtokrendező bírónak ez utóbbi feladata teljesítésénél, vagyis a telekkönyvnek a birtokállapottal való összhangba hozatala előmozdításánál különösen szem előtt kell tartania azt, hogy ő a birtokrendezö bíróságnak és nem a tkvi hatóságnak a kiküldöttje s ennélfogva a tkvi hatóság kiküldöttjének hatás-köre őt meg nem illeti. Nem szabad ugyanis a 30/1909. IM. sz.rendelet 131. §-a h) és o) pontjában pmlitett külön jegyzőkönjv alatt azt a külön jegyzőkönyvet érteni, amelyről az 1892: XXIX. t. c. végrehajtása tárgyában kiadott 24.366/1893. I. M. számú rendelet szól. A 30/1909. I. M. számú rendelet 131. § ának b) és