Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)

1913 / 4. szám - Az állam teljes és korlátozott bányamivelési jogáról [1. r.]

73 4. egészében két vagy több idegen zártkutatmány egy-egy részére vagy az egyiknek egészére, a másiknak egy részére lehet fektetve; 5. egészében két vagy több idegen bányatelek egy-egy részével vagy az egyiknek egészével s a másiknak egy részével lehet azonos; 6. egyik része idegen zártkutatmányok egy-egy részére lehet fektetve, másik része azonos lehet idegen bányatelkek egy-egy részével stb.; 7. egyik része nincs sem idegen zártkutatmányra fektetve, sem nem azonos idegen bányatelekkel, amikor az állam bányatelkének ezen a részén az államot teljes bányamivelési jog illeti a T. szerint, mig az idegen zártkutatmányra fektetett, vagy az idegen bányatelekkel azonos másik részén az államnak csak korlátozott bányamivelési joga van. Látnivaló, hogy az állam korlátozott bányamivelési jogának gyakorlására szolgáló bányatelek egy része különböző idegen bányatelkek darabjaival eshetik össze s ennek következtében lehetséges, hogy az állami bányatelek egy részén az államot teljes bányamivelési jog, másik részén csak az ásványolajfélék és földgázak bányamivelési joga, további részén pedig csak a földgázak bányamivelési joga illeti meg. Tehát nem csupán az lehetséges ezután, hogy ugyanazon bányatelken különböző személyeket különböző tartalmú bányamivelési jogok illethetnek, hanem az is, hogy az állam javára a részére kijelölt bányatelek különböző részein különböző tartalmú bányamivelési jogok állhatnak fenn. A T.-nek az a szabálya — amelynélfogva ugyanazon bányatelken különböző személyek javára különböző tartalmú bányamivelési jogok állhatnak lenn — igazolja azoknak a nézetét, akik már a T. keletkezése előtt is azt tartották, hogy az A. B. T. által „bányatulajdonjog"-nak nevezett jog voltaképen nem ingóságra vagy ingatlanságra vonatkozó tulajdonjog, hanem sui generis jogintézmény, mely csak közgazdasági tekintetekből vonatott bizonyos tekintetben az ingatlanságra vonatkozó szabályok alá (telekkönyvezés). E jog egyébként helyesebben bányamivelési jognak volna nevezendő, mivel ennek a jognak a tartalmát nyilván valamely fenntartott ásványnak mivelésére és a mivelés által nyert ásványokra mint ingókra elsajátitás utján tulajdonjog szerzésére való jogosultság teszi