Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)

1913 / 3. szám - Egyetemlegességből folyó viszásságok

61 pant komplikált helyrajzi számok keletkeznek. Pl. az 174:!. 1744/a., 1744/b., 1745., 1746.., 1747. és 1748. hrsz. részletek (1743, 1744/a, 1744/b, 1745—174H) uj helyrajzi számmal egy tkvi jószágtestíé egyesittetvén s azokból a térképen a, b, c, d és e betűkkel feltüntetett részek „közterület céljára" lejegyeztetvén és a „megszűnt" 2929/1 hrsz. részlet, valamint a térképen f, g, h, i, k és 1 betűkkel jelölt „közterületek" a jelzett jószágtesthez hozzájegyeztetvén, ez a jószágtest 11 részletre osztatott fel s az így keletkezett részletek ilyen módon számoztattak: 1743, 1744 a. 1744/b, 1745—1748 1 stb. Ennek megtörténte után az imént ismertetett részlet a 2928, 2929, 2, 2!)29 3 és 2929/4 hrsz. részletekkel egyesittetvén, az ij?y keletkezett jószágtest 3 rész­letre osztatott és ezek az uj jószágtestekké alakított részletek ilyen helyrajzi számokat kaptak : | 1743, 1744/a, 1744 b, 1745—17481, 2928, 2929 2, 2929 3, 2929/4 a stb. Ilyen részletoszt i>i esetekben az uj helyrajzi számokat a térképen feltün­tetik, de a régi számokat nem hnzzák keresztül. A szóbanforgó beltelki szel­vényeken különben kübelkí részletek is szerepelnek. (A beltelek határa vastag zöld sávval van feltüntetve.) Mivel az egész külteleknek külön szelvényei van­nak, ily módon a kültelek egyes részeiről kétrendbeli térképeni felvétel van, a továbbvezetést azonban ilyen esetekben mégis csupán a kültelki szelvényeken eszközlik. A részleteldarabolásokról szóló, vázrajzokat sem a kataszteri felmé­rési felügyelőséghez, sem a pénzügyigazgatósághoz nem teszik át, hanem csak a vonatkozó tkvi végzés egy-egy példányát. A kültelek szelvényei 188-<.-ban készültek. A szelvényeket a m. kir. ál­lamnyomda állította elő, de hogy azoknak eredetijét melyik hivatal készítette, azt a szelvényekről vagy más adatokból kétségtelenül megállapítani nem lehet. A szelvények léptéke 1' == 20 öl. Az egyes telkek kétfélekeképen vannak szá­mozva. Van minden teleknek egy vastagon irt száma. Ez a tkvi helyrajzi szám. Van azután ezenkívül e<?y vagy tobb vékonyabb szám. E/ek állítólag katasz­teri helyrajzi számok, amelyek a telek határain belül a különböző művelési mód alatt álló és vékonyabb vonalakkal körülhatárolt részeket jelölik. Az utcák csak ezekkel az utóbbi számokkal vannak megjelölve. Egyebekben a beltelki szelvényekre vonatkozólag fentebb elmondottak a kültelki szelvényekre is állanak. Az I—III. ker. jbiróságnál is két telekkönyvet vezetnek, t. i. a budait ós az óbudait. A térképek mindkét telekkönyv mellett természetesen az illető kataszteri térképek másodlatai. A budai térképszelvényeken az egy telket alkotó részletek zöld sávval vannak körülkerítve. Az egyes ilyen telkek ábráiba be van irva a régi tjkvi helyrajzi szám és a házszám is. Az óbudai szelvényeken a telkek vörös színnel vannak bekeretezve, de csak a beltelekbe eső telkeknél. A kültelki részletek ábráiban többféle szám látható és pedig : a fekete, dült, vastag számok a régi tjkvi számok, a fekete vékony számok a régi kataszteri és a vörös számok az uj kataszteri (egyúttal jelenlegi tkvi) helyrajzi számok. Egyes részletekben ezenkívül még kék tintá­val irott számok is láihatók. E^ek „legelőíélosztá&i térképi számok" — miként a szelvényekre vezetett magyarázó feljegyzés mondja. A betétekbea mindkét telekkönyvnél az egy telket kitevő több részlet

Next

/
Thumbnails
Contents