Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)

1913 / 3. szám - Egyetemlegességből folyó viszásságok

59 tulajdonát s bizonyos esetekben annak időleges használatát szerzi meg (v. ő. 1881: XLI. teikk 10. §-a első bek. ós 66. s köv. §-ait). E szerint az ilyen lecsapoló csatornák tulajdona a kisajátítóé is lehet. A 20/909. IM. sz. rendelet 4. § a szerint tagositási ügyekben a földmivelésügyi miniszter által kiküldött bizottság a többi között köteles megállapítani és véleményt nyilvánítani, vájjon kivánatos-e vagy lehetne-e a tagosítással kapcsolatban valamely olyan talajjavítást végezni, ami a termelést fokozhatná, pl leesapolást stb. iid. rend. 11. ós 12 § ainak 8 száma). A bírtokrendező „bíró minden oly úrbéri elkülönitósi, arányositási és tagositási ügyben, melybon az eljárás tárgyát tevő területen rendezetlen patakok, vízfolyások, mocsarak és állóvizek fordulnak elő, az előmunkálatok kérdésében tartott tárgyalásra a kultúrmérnöki hivatal kiküldöttjót is meghívja, aki a tárgyaláson való megjelenés esetébon a felek okszerű felvilágosításával arra törekszik, hogy a szóban levő területek vizeinek rendezését, illetőleg lecsapolását a birtokosok saját érdekükben lehotőlog még az osztályozás előtt keresztülvinni igyekezzenek . . ." (30 909. IM. sz. rend. 72. § első bekezdés). A birtokrendezési eljárási szabályoknak ezek az intézkedései csak az ilyen lecsapoló csatornák stb. létesítésére vonatkoznak, a tulajdonjog kérdését azonban nem érintik. Ez utóbbi rendelet 141. §-a 3. számának b) és c) betűi pedig csak a közutak, mezei közös dülöutak, csapások, közös használatra szükséges források, itatók, temetők, faiskolák ós az ezekhez vezető utak megállapítására vonatkoznak, de lecsapoló csatornákról emlitóst nem tesznek (v. ö. még a 148. § első bekezdésével). A 30/909. IM. sz. rendelet 154. §-ának második bekezdése szerint: „A közös vagyonból vagy birtokaránylagos levonás utján előállított dülőutak, csapások ós közös használatra szánt területek .községi vagyonba tartoznak." A kérdéses lecsapoló mellékcsatornákat azonban e szabály alá nem lehet vonni, mert ez a rendelkezés egyrészt nem egyéb mint az 1871: LIII. tcikk 41. §-a harmadik bekezdésének és az 1890 I. tcikk 1. §-a 4-6. számainak ismétlése, minélfogva „a közös használatra szánt területek'' alatt szintén csak a közforgalomra szolgáló utak, utcák, terek értendők; és mert másrészt a kérdéses lecsapoló csatornák a dolog' természeténél fogva nem közhasználatra, inneni csupán a szomszédos fekvős 'gek talaj- és csapadókvizének levezetésére, tehát egyesek magáncéljaira szolgálnak Nézetünk szerint tehát nincsen olyan jogszabály, mely kimondaná, hogy az ilyen lecsapoló csatornák területei a községi vagyonhoz tartoznak akkor is, ha ezek a csatornák nem községi fekvőségen létesíttettek, sőt olyan jogszabály sinc-en, moly szerint az ilyen csatornák területe a tulajdonosoktól elveendő ós a község tulajdonába adandó volna A község azonban ezeket a területeket jogügylet, kisajátítás utján vagy a birtokrendező, nevezetesen a tagositási eljárás során kicserélés által megszerezheti. Ámde nincs olyan szabály, mely a községet arra kötelezné, hogy a kérdéses területeket megszerezze es ez által a község néhány tagjának érdekében a község összes lakosai terhére a kérdéses csatornák fentartását magára vállalja. Arra sincsen alap, ho^y a község arra kényszeríttessék, hogy a tagosítás alá vont dűlőkben fekvő s gazdasági művelés alatt álló földje fejében ezeket a csatornákat fogadja el A tagosítás alapelvei szerint ugyanis a tagosításba bnvont terület a jogosítottak közt akként osztandó fel, hogy a kiosztott tagok könnyebben és célszerűbben legyenek gazdaságilag müvelhetők, mint azok a földrészletek, amelyek heJyett a tag kiadatott ós hogy ez utóbbin rendes gazdasági kezelés mellett kedvezőbb gazdasági eredmény - -éressék el, mint a vesztett földrészleteken. Már pedig ez aligha forogna fen abban az esetben, ha a község gazdasági müvelés alatt álló földje helyett csatornát kapna. Arról pedig, hogy a jelenlegi tulajdonosoktól kárpótlás nélkül elvétessenek a csatornaterületek ós a községnek adassanak, természetesen szó sem lehet.