Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)

1913 / 3. szám - Egyetemlegességből folyó viszásságok

48 Kára 500 korona, mely összegben az intézetet kéri marasztalni. A felhozott eset tényleg megtörtént s megjárta az összes fórumokat s az illető még sem jutott pénzéhez. Igaz, hogy a második helyen bekebelezett jelzálogos hitelező nem volt elég szemfüles, hogy a végrehajtási törvény 190. §-ának kedvezményét kihasználja, de talán ennek a hiánya meg nem fosztja attól, hogy elszenvedett kárát ne kivánhatná attöl, ki neki ezt a kárt okozta. Egészen közönyös reá nézve, hogy ezt a kárt ki viselje. Viselje-e a takarékpénztár, mely oly egyént bocsátott ki, aki még nem tett eleget fizetési kötelezettségének, vagy fizesse-e az, ki ezen kiengedés által az ő kárán gazdagodott. Szép számmal találunk felsőbirósági határozatokat, melyek a végrehajtási törvény 190. §-ának helyes alkalmazásáról intézkednek s aki ezeket a határozatokat csak nagyjából is ismeri, a felhozott esetben a per kimenetelét — nevezetesen, hogy felperes célt nem ér — előre láthatja. Nem is oly régen - 7301/1904. sz. alatt — kimondta a Kúria, hogy a végrehajtási törv. 190. §-át nem lehet ugy magyarázni, hogy ha a társtulajdonos illetőségéről a sorolandó követelés már ki lett törülve, akkor a még terhelt illetőségre csak aránylagos részt soroljunk. A későbbi jelzálogos hitelezők nem kivánhatják, hogy a törlést engedő jelzálogos hitelező a sorolásnál csak egy részt vehessen igénybe, hanem soroltathatja az egész követelést. A felhozott esetben a második helyen bekebelezett jelzálogos hitelező nem kivánhatja azl, hogy az első helyen bekebelezett takarékpénztár mivel a feleséget kiengedte, most követelésének csak felerészét - - vagyis 500 koronát soroltathasson, hanem tűrni köteles azt, hogy az az egész 1000 koronás követelését soroltassa. A pei'kérdés természetesen ezzel még nincs eldöntve s a pert meginditó nem is mulasztja el azzal érvelni, hogy mivel a sorrendi tárgyalás alkalmával nem nyílik joga ezt követelni — külön per utján-kárát követelheti. Alperes is védekezik s azzal érvel, hogy mikor a második helyen bekebelezett jelzálogos hitelező bekerült a telekkönyvbe, akkor már az első helyen bekebelezett 1000 koronás jelzálogos hitelező ott volt. Számitását tehát ugy kellett megtennie, hogy esetleg az egyik társ fogja fizetni az egész követelést. Egye-