Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)
1913 / 3. szám
zés, az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése és elmegyógyintézetbe felvétel és elbocsátás iránti ügyeket tekinti olyanoknak, amelyekben a feleket az előzetes közlésekkel járó hátrányok ellen mindig meg kell védeni. Ezekben az ügyekben az előkészitő eljárás különben a polgári perrendtartás szerint nem nyilvános és alig található jogos indok, amely a nyilvános tárgyalás előtti közzétételt indokolhatná. Az utolsó bekezdés kivételét a tudományos cél indokolja. (Miniszteri indokolás.) 97. §. A társasbiróság (a kir. Kúria, a kir. ítélőtábla, az esküdtbíróság, a kir. törvényszék, a kir közigazgatási bíróság) előtti tárgyaláson ügyvédjelölt nem, hanem csak ügyvéd vagy ügyvédhelyettes (1912; VII. tc. 2. §) lehet az ügyvéd helyettese. 1 1 A 97. § általános kívánságnak megfelelve, a joggyakorlat kezdetén álló s igy megfelelő jártassággal nem biró ügyvédjelöltek helyettesítési jogát a társasbiróságokra nézve megszünteti s itt csak ügyvédnek vagy ügyvédhelyettesnek (t. i. ügyvédi vizsgát tett ügyvédjelöltnek) a fellépését engedi meg. Magától érthető, hogy a 97. § nem érinti a bűnvádi perrendtartás 55. §-ának rendelkezéseit. Minthogy a 97. § kifejezetten tárgyalásról beszél, nem lehet kétséges, hogy a 97. § nem nyer alkalmazást abban az esetben, ha a terhelt érdekeinek vizsgálati cselekménynél való képviseletéről van szó, amikor a bűnvádi perrendtartás 55. §-a szerint a képviselettel nemügyvéd is megbízható; ily esetben tehát az ügyvédjelölt az ügyvéd helyettesekép eljárhat. (Min. ind.) 98 §. A hitbizomány felett a felügyeletet az a törvényszék gyakorolja, melynek területén a jószág feje fekszik. Ha az illetékességet ezen az alapon nem lehet megállapitani, az illetékes törvényszéket az igazságügyminiszter jelöli ki. Az a törvényszék, amely a felügyelet gyakorlására hivatva van, a hitbizományi perenkivüli ügyekben is illetékes 1 2 'Az 1868 LIV. törv.-cikk 21. §-a meghatározza a hitbizomány feletti felügyeletre, valamint a hitbizományi peres és perenkivüli ügyekben illetékes bíróságot. A hitbizományi viszonyból eredő perekben az illetékességet a Pp. 42. §-a szabályozza, igy tehát az 1868: LIV. tc. 21. §-ának hatályon kivül helyezése következtében e helyütt a felügyeletre és a perenkivüli ügyekben illetékes bíróságot kell meghatározni.