Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)

1913 / 9. szám - A jelzálog telekkönyvi váriációja

136 mivel a por nem szállhat a kéregpapirra, az mindig tisztán marad s a legalsó telekkönyv alja nem piszkul meg s nem is vásik a sok ide-oda csúsztatástól. * Az okiratnak kelléke, hogy kelet, két férfi tanú, a felek aláírása legyen rajta, magába foglalja a bekebelezési engedélyt. Mikor a tkönyvben bejegyzést teljesítünk, ezt irjuk: „A Budapesten 191:5. május. 1-én kelt szerződés alapján ..." Nem irjuk tehát, hogy : . . . . kelt, kelettel, két férfi tanúval, a felek aláírásával stb.-vel ellátott szerződés alapján ..." Azt ugyanis természetesnek tartjuk, hogyha egyszer a telekkönyvi hatóság a bekebelezést megadta, akkor az okirat a szükséges kellékeknek megfelelt. Ennek az egészséges logikának nyomán fölöslegesnek tartjuk, ha a bejegyzés igy szól: kelt, Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegye árvaszéke által 1912. évi ' 10,425. július hó 25. napján —árv~ sz^m a^a^* jóváhagyott szerződés alapján . . ." Ha ugyanis akár az eladó, akár a vevő kiskorú, ugy is tudom, hogy a szerződést a gyámhatóság jóváhagyta. Máskép nem adott volna a tkvi hatóság bekebelezést. Minek terheljük meg tehát a bejegyzést fölösleges sorokkal ? A bejegyzés e fölösleges része ugy kerül be, mert a végzés is ugy hivatkozik a jóváhagyásra. Mivel pedig a végzést szószerint kell beirni, beírják a jóváhagyást is. Fölösleges azonban a végzésben is ott hivatkozni a jóváhagyásra, az árvaszéket ugy is kell értesíteni. Az árvaszék számára hivatkozzunk tehát az értesítő részben. Egyébként is a megtörtént illetékezést ugyanott szokták megemlíteni, mint ahol a jóváhagyást. Amazt még sem irjuk a bejegyzésbe, mert tudjuk, hogy csak kifelé szól, kifelé van értéke. Ha tehát elhagyhatjuk a bejegyzésből az egyiket, elhagyhatjuk a másikat is. Legjobb lenne különben az ílletékezésre való utalást is az értesitörészbe foglalni, mert ha valaki szigorúan akarja venni ezt a szabályt, hogy a végzést szószerint kell bevezetni, akkor az ílletékezésre való utalást is beveszi a bejegyzésbe. Ha már beakarják irni a jóváhagyást a bejegyzésbe, teljesítsék ezt igy: „ . . . kelt, gyámhatóságihig jóváhagyott szerződés alapján ..." Arra ugyanis nincs éppen szükség a tkvben, hogy a szerződést melyik árvaszék és mikor hagyta jóvá? Ha tízezer esetben egyszer kíváncsi valaki erre, hát nézze meg az iratokban. A telekkönyvek összevarrásához egy szálból álló, puha, sima pamutot használjunk. Sok helyen ugyanis 2—:j. szálból össze?odrott nemzeti szinü zsineggel varrnak, amelynek teste a sodrás miatt recés s igy örökösen fürészeli a papirost, bővíti a varrás lukját, a varrás meglazul s a tkvi lapok szétcsuszkálnak, szerte-széjjel állanak egymástól. Mióta betétekkel dolgozom, noha még nem vagyok benn nagyon a korban, rohamosan romlik a szemem. Rájöttem, hogy ennek a betétek hófehér papírja az oka, amely szemkápráztató módon veri vissza a sugarakat. Azok, akik telekjegyzőkönyveket vezetnek, sokkal szerencsésebb helyzetben vannak, mert a kékes papír a szemet r.^rn híntja. Intézkedni kellene, hnrry a gyár enyhítse a papír vakitó voltát. Általában megkellene állapíttatni, hogy a szem