Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)

1913 / 7-8. szám - A helyrajzi számozásról

120 szenvedtek is, de azért lényegilóg ma is ugyanazok, mint voltak akkor, midőn még a kataszteri térképek kizárólag csupán a földadó kataszter céljaira szolgáltak, tehát ma sincs figyelembe véve az a fontos körülmény, hogy a térképek most már az országban végbemenő minden geodéziai miiszaki munkálatnak és a jogbiztonságot megőrizni hivatott tlkvi betétnek is alapul kell hogy szolgáljanak Ugyanis e kataszteri térképek készítésénél ma is épen olyan súllyal bir az állandó jellegű birtokhatároknak a fentirt fontos célokat szolgáló feltüntetése és hrzi számozása, mint az azokon belől eső és folytonos változásoknak alávetett különböző mivelési ágak térképezése és részletszámozása, mely utóbbira pedig — szerény véleményem szerint — sem műszaki, sem tlkvi szempontból feltétlen szükség nincsen, sőt épen a ndvelési ágaknak a műszaki és tlkvi munkálatokban külön önálló hrzi számok alatt történő felvétele okozza a megosztások átvezetésénél felmerülő legtöbb nehézséget és bajt. A művelési ágakat kizárólag azon célból kell térképeznünk és részletszámoznunk, hogy a földadó kataszteri alapmunkálatokban feltüntethető legyen, hogy egyes birtokosnak mely művelési ágból mennyi terület van birtokában ? Ezen adatoknak feltüntetésére a kataszteri tisztajövedelemnek igazságos és helyes kiszámítása, s a földadónak ez alapon történő arányos kivetése szempontjából tényleg szükség van, de váljon, műszaki szempontból szükséges e az egyes birtokokon belől levő különböző mivelési ágakat is épen olyan jellegű hrzi számokkal kezelni mint magát az egyéni birtokot ? Szükség van-e folyton változó mivelési ágaknak tkkvi betétekben külön hrzi számok alatt való feltüntetésére ? Bizony, ezek sem ott, sem itt nem szükségesek, nem hasznosak, nem célszerűek. A kataszteri tisztajövedelem helyes megállapítása céljából a művelési ágaknál még talán fontosabb tényező a földek osztályba sorozása, mert az osztályba sorozó kataszteri becslőbiztos nagyobb igazságtalanságot követ el akkor, ha egy szántóföldből, mely fekvésénél fogva külömböző, mondjuk I. és IV. osztályú, néhány holddal többre vagy kevesebbre állapítja meg az I. osztályú föld mennyiségét, mint a minő hiba volna az, ha ugyauazon birtokban levő szántóföldet pár holddal nagyobbra vagy kisebbre becsüli ki az ezzel szomszédos rét vagy egyéb mivelési ág rovására.