Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 3. szám - A jelzálogkövetelések forgathatóságáról

79 kiskölcsön „ki nem birja"; nem is említve, hogy a gazda ilyen kölcsön felvételéhez rendszerint csak akkor fog, midőn már a pénzre sürgős szüksége van — tehát a törlesztéses kölcsön engedélyezésére és folyósitására szükséges idő leteltét be nem várhatja — és hogy főleg tiz gazda közül kilencnél a telekkönyvi állapot olyan, hogy a törlesztéses kölcsön számára előirt feltételeknek meg nem felel. Végül marad a közönséges jelzálogkölcsön utja, mely e helyzetnek leginkább felelne meg. A vidéki intézet ösmeri saját kerületének minden határát, becslésre tehát szükség nincsen; a telekkönyv helyben van, az intézeti ügyész egyszerű szemlét mutat be, a hiteles telekkönyvi kivonatra tehát kis teleknél szükség nincsen; részbirtoki minőség, előző ki nem meritő terhek, netáni ártatlan feljegyzések stb. nem képeznek akadályt, a bekebelezési kérvény beadása után és az ügyészi jelentés alapján a folyósitás azonnal eszközöltetik s igy ha a kisbirtokos ingatlana túlterhelve nincsen, 1—2 nap múlva megkaphatja a pénzt anélkül, hogy bárkinek kezességére szorulna. Az intézet is meg lehet nyugtatva, mert hasonló kihelyezéseknél — közepes gondosság mellett — a legritkább esetben károsodik. Az adós számára ez a kölcsön még azért is kényelmesebb, mert kamatot s törlesztést a közelben fizeti, amikor amúgy is dolga akad a városkában; tetszése szerint törleszt s egy pár napi késedelem nem okoz nyomban óvási költséget. Azcn^an két hátránya van ennek a módozatnak is. Az egyik, a kisebb, az adóst terheli; az a költség ugyanis, mellyel az ilyen kölcsön felvétele jár — bár kisebb, mint a törlesztéses kölcsöné — még mindig aránytalanul nagy; egy 1000 koronás kölcsönnél ugyanis — a törlési költségeket is figyelembe véve — maga a bélyegköltség legalább 28—30 koronára rug, tehát a kölcsön 3°/e-ára! A másik, a sokkal nagyobb hátrány az, hogy a vidéki intézet, ha ilyen kölcsönöket nyújt, már rövid idő múlva „immobilizálódik" ; ez veszély az intézetre, veszély annck betevőjére és esetleg magára az adósra nézve is. Ezen igyekeztek ugyan némileg segiteni a jelzálogkölcsönöknek törlesztéses kölcsönintézetekre való engedményezése utján, csakhogy ez mindentől eltekintve, ép a kisebb 1000—2000