Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 3. szám - Néhány szó az urbéri közös fekvőségek tulajdonosainak és ezek tulajdoni hányadrészeinek megállapitása kérdésében

68 Forduljon az ügygondnok e bírósághoz, ha előleget akar. Ha azután e bíróság meghagyása ellenére sem szolgáltatja be a végrehajtató a szükséges előleget: akkor az ügygondnoknak módjában áll megbízatásáról lemondani. Az a kérdés már most, hogy ha az ügygondnok a pert az 1881: LX. tc. 124. §-a szerint kérhető előleg nélkül tette folyamatba: a perben felmerült dijainak és költségeinek megtérítését a végrehajtatótól per utján követelheti-e? Nem követelheti; mert az 1881: LX. tc. 126. §-a szerint a behajtott Összeg felosztásánál dönthető el, hogy. a perben megítélt dijai és kiadásai a behajtott összegből fedezhetők-e ? és ugyanez alkalommal állapittatik meg, hogy forognak-e fenn az ügygondnoknak olyan költségei is, melyek a végrehajtást szenvedő adósa elleni eljárásban meg nem Ítéltettek és amelyek a felosztási eljárásnál ki nem elégíthetők. Kérdés továbbá, hogy abban az esetben, ha az ügygondnok a pert a saját felperessége alatt indította meg és a pert elveszti: a beperesitett adóssal szemben a perköltségért ki a felelős? más szóval, kit kell a perköltség megfizetésére kötelezni: az ügygondnokot-e, vagy a végrehajtatót? Az ügygondnok nem a saját ügyében járván el, még akkor sem kötelezhető pervesztesség esetén saját személyében az ellenfélnek okozott perköltségek megfizetésére, ha a pert előleg nélkül a saját nevében, a saját felperessége alatt indította meg; mert ő a végrehajtató kérelmére és annak érdekében megbízás folytán járt el. Kétségtelen tehát: pervesztesség esetén az ellenfélnek okozott perköltségek viselésére törvényszerűen csakis a végrehajtatót lehet és kell kötelezni még akkor is, ha az ügygondnok előleg nélkül a saját nevében, a saját felperessége alatt perelt (Folytatjuk.) Néhány szó az úrbéri közös fekvóségek tulajdonosainak és ezek tulajdoni hányadrészeinek megállapítása kérdésében** (Felelet Z. J. urnák) írta di*. Gaböna Lajos kir. törvényszéki bíró. De míg az a jogi álláspont, amely a telek és a telekkönyvezetlen erdő-, legelő* és hádasilletőség között válhatatlan * Az elözö közleményt lásd az 1-sö és 2 ik számban.