Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 2. szám - Néhány szó az urbéri közös fekvőségek tulajdonosainak és ezek tulajdoni hányadrészeinek megállapitása kérdésében

41 Történt, hogy a k—i kir. jbság mint tkvi hatóság tőkeföldet árverezett el. X. árverési vevő a közbirtokosságnál kieszközölte, hogy a legelőbirtokosok névjegyzékében az elárverezett tőkeföld után kiadott legelőilletményt a nevére átirták s ennek alapján a legeltetési jog gyakorlását neki engedték meg, mig az árverést szenvedettet ebből kizárták. A végrehajtást szenvedett pert inditott a közbirtokosság és X. ellen a kérdéses legelőilletmény tulajdonjogának elismerése, az illetmény birtoka s jár. iránt a d—i törvényszék előtt. Elutasitották azon az alapon, hogy a tőkeföld elárverezése által az árverési vevő megszerezte az utána kiadott legelőilletményt is. Ebben az esetben tehát a tőkeföld is más, a közös legelő is más tkvi hatóság területén volt — és van. A k—i kir. jbság illetékes volt elrendelni és foganatosítani az árverést a tőkeföldre, de nem volt illetékes elrendelni és foganatosítani a d—i kir. törvényszék úgyis mint tkvi hatóság területén fekvő közös legelőből a végrehajtást szenvedettet illető tulajdoni hányadrészre sem a végrehajtást, sem az árverést már csak azért sem, mert hiszen mindkét cselekmény a helyszínén foganatosítandó, a d—i kir. törvényszék mint tkvi hatóság területén pedig bírói cselekményt más tehát a k—i tkvi hatóság sem teljesíthet. Nem is teljesített s a d—i kir. törvényszék mégis azt mondotta ki, hogy a k—i kir. jbság által a k—i tőkeföldre nézve foganatosított árverés joghatálya kiterjed a d—i kir. törvényszék mint tkvi hatóság kerületén belül T. községben fekvő közös legelőbeli tulajdoni hányadrészre is. A bíróságnak ebben az ügyben foglalt álláspontja csak ugy magyarázható meg, hogy a közös legelőbeli tulajdoni hányadrészt ingónak, a tőkeföld tartozékának, avval válhatatlan jogi kapcsolatban állónak tartotta. E felfogás szerint tehát a vasút részére kisajátított vékony földszalaggal, ha a tőkeföldből hasittatott ki, aránylagos legelőilletmény jár, akár akarja a kisajátító, akár nem, akár lehet gyakorolni az esetleg nagyon kis quota után a legeltetést akár nem. Ugyan mit csináljon. K. város az utcaszélesitésre kisajátított néhány négyszögöl tőkeföldre eső t-i legelőilletménnyel? Járásbirósági épületet emelnek egy megvett k-i tőkeföldön, mit csináljon az állam a t—i legelőjoggal, ha pl. nincs T-n tehene, a legelőrendtartás pedig — mint B-n történt — megtiltja a saját marha helyett idegen marhának a legeltetését s a legelő jövedelméből sem kap részt. Kénytelen meg-