Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 11. szám

303 Az alól az általános szabály alól, hogy mindennemű tartási ügy birói hatáskörbe tartozik, egy kivételt a törvény is tesz, amennyiben 21, §-ában a tartósan különválva élő szülő gyermekét a szülővel szemben megillető tartásra vonatkozó gyámhatósági hatáskört megtartja s az 1877: XX. törvénycikk 13. §-ának harmadik és negyedik bekezdését szabatosabb szövegezéssel átveszi. Ha a szülők különválva élnek és gyermekük tartásáról kellően nem gondoskodnak, a gyermektartás kérdése oly szoros, kapcsolatban van a gyermek elhelyezésének a kérdésével, hogy a kettő célszerűen nem bizható másmás fórumra és mivel az elhelyezés kérdésében mindig a gyámhatóság határoz, a tartásnak ezzel kapcsolatos kérdését is a gyámhatóságra kell bizni. A gyámhatóságnak ez a hatásköre azonban csak ideiglenes, csak addig tart, mig a házasfelek között házassági per nincs folyamatban; házassági per esetében az ideiglenes tartási intézkedéseket a Pp. 674. §-a, a végleges gyermektartási kérdéseket pedig a házassági törvény : az 1894: XXXI. tc. 95—97., 102. §-ai szabályozzák és a törvény ezeket nem érinti. (Min. ind.) Az 1877: XX. tc. 13. §-ának rendelkezése szerint a gyermekek tartásának és elhelyezésének kérdésében akkor van gyámhatósági eljárásnak helye, ha a szülők törvényesen nem váltak ugyan el, azonban tartósan különválva élnek. Ugyanigy rendelkezett a javaslat eredeti 21. §-a is. Minthogy a fennálló törvény szerint ez az eljárás csak tartós különválás esetében inditható meg, a gyakorlatban a gyámhatóságok rendesen megtagadják az eljárás meginditását olyankor, amikor a férj csak rövid idő óta hagyta el családját, amikor tehát a különválás még nem tartós. A bizottság ezért a 21. §-ból a „tartósan" szót kihagyta. (Biz. ind.) 22. §. Az 1877 : XX. tc. 124—126. §-aiban emiitett felhívási kereset helyet a Pp. 130. §-ának második bekezdésében szabályozott keresetet kell érteni. Ha a keresetre a gyám vagy a gondnok számadását a biróságnak bemutatja: a bíróság a pert végzéssel megszünteti, az alperest a per költségében marasztalja és a számadást a gyámhatósághoz átteszi.1 1 A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877: XX. tc. 124. §-a értelmében, ha a gyám vagy gondnok számadását a meghatározott határidőben be nem nyújtja, a gyámhatóság őt megidézi ts tárgyalás utján a számadást elkészítteti, ha pedig az ily uton sem sikerülne, az ideiglenesen kirendelendő gyámot vagy gondnokot, esetleg a tiszti ügyészt