Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 9. szám - A telekkönyvi betüsoros névjegyzékekről

258 3. A másoló dijnokok fizetése ez idő szerint 2 K 10 f—4 K-ig terjedhet Ezek természetesen csak napidijak. Ha a nök a telekkönywezetöi pályára bocsáttathatnának : akkor először bírósági írnokokká neveztetnének ki a XI. fizetési osztályban, melyben a fizetés évi 1400-2200 K, a lakbér pedig 320-800 K; írnokokból lennének azután telekkönyvvezetők s mint ilyenek felmehetnének a jelenlegi viszonyok közepette a VIII. fizetési osztályig, melyben 3600-4400 K-ig terjed az évi fizetés és 520—1300 K ig a lakbér. Az írnokká való kinevezéssel tehát már rendes állami tisztviselőkké lennének a nők. Meg kell ezúttal jegyeznem, hogy 43,600/1911. IM. sz. igazságügyminiszteri rendelet 19. és 20. §-ai szerint 1914. évi január hó 1-től kezdve a tlkvi vizsgára csak az bocsátható, aki az evvel a rendelettel létesített igazságügyi kezelői vizsgát letette, bírósági írnokká pedig általában szintén csak azok nevezhetők ki 1914 január hó 1-től kezdve, akik az imént emiitett kezelői vizsgát letették. Egyik főmunkatársam : Rojcsek Sándor, az igazságügyminiszterium VIII. ügyosztályában (V. Gresham palota Andrássy lépcső III. em. 5.) alkalmazott kir. tszéki biró azt állítja, hoery tudomása van arról, hogy ezt a kezelői vizsgát már több nő letette. Ezeknek a tlkvi vizsgára való bocsátása elöl már most, nézetem szerint, alig lehet kitérni. Fent nevezett munkatársam értesülése szerint azonban eddig nőt bírósági Írnokká nem neveztek ki, dacára annak, hogy több nő a kezelői vizsgát már letette. (Káplány Géza szerkesztő.) Sz. M. urnák. A betétekből álló telekkönyvnek legelőfelosztás — vagy másfajta birtokrendezés — folytán való átalakításához éppoly kevéssé kell miniszteri engedély, mint a telekjegyzőkönyvekből álló telekkönyv átalakításához. „Szakközeg1" küldését sem „kell" kérni, de lehet a rendes -szolgálati uton kisegítőt kérni, ha a tkvi hatóság személyzete ezt a rendkívüli munkát a rendes munkaanyag feldolgozásában beálló hátramaradás kilátása nélkül nem képes elvégezni. „Szakközegnek" kell lenni minden telekkönyvi vizsgát tett bírósági tisztviselőnek, mert hiszen az átalakítást a vizsgán éppúgy kell tudni, mint a rendtartást. Azután ott van a telekkönyvi biró, aki megadhatja — ha szükséges — a kellő útbaigazítást. Sch. K. járásbiró urnák. Leveléből ugy vesszük ki, hogy az úrbéri közös legelő felosztása bíróságon kivül (bírói közbenjárás mellőzésével) történt. Ebben az esetben bizony a felosztás telekkönyvezése csakis abban az esetben történhetik meg, ha előbb a felosztás utólagos birói jóváhagyása kieszközöltetik (20,326/1890. IM. 47. és 57. §). A hivatkozott törvényszakasz e szabályt nem érinti. Hogy a felosztás tkvezésének — utólagos birói jóváhagyás nélkül — a helyesbítő eljárás során sem lehet helye, az világosan kitűnik a 24,366/1893. IM. sz. rendelet 109. §-nak bevezető részéből is. Sch. F. telekkön) vvezető urnák. Ha a tkvi hatóság a hagyatékátadó vagy végrehajtást rendelő bíróságnak megkeresését nem teljesiti és a megkeresést, illetve azt az okiratot, amelynek alapján való tkvi bejegyzésre irányult a megkeresés, — a megkereső bíróságnak nem küldi vissza : akkor az érdekelt feleknek (tkvi rdtás 119. §) a tkvi rdtás 125. §-ának első bekezdése értelmében jogukban áll a bejegyzésnek alapul szolgálandó eredeti okirat másolatát benyújtani és a megkeresésre hivatkozni. Ez a szabályszerű eljárás. Az eredeti okiratot tehát nem kell ilyen esetben bemutatni, de annak másolatát igen. Ha a tkvi biró mégis eltekint a másolat bemutatásától és megelégszik az eredetire való hivatkozással, a telekkönyvvezetö nemcsak nem köteles, de nem is jogosult erről a tkvi hatóságnak jelentést tenni, mert erre törvényes alap nincs. A rdtás 168. §-a csak abban az esetben kötelezi a tkvvezetöt a