Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1912 / 9. szám - A telekkönyvi betüsoros névjegyzékekről
254 tott 4y2°/o-knl kamatozó kötvényüknek az utóbbi idézett törvénycikk 22. §-úban felsorolt befektetési célokra való elfogadása tárgyában. Tudomásvétel és miheztartás végett értesítem az összes igazságügyi hatóságokat, hogy az 1911: XV. törvénycikk alapján alakult Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége által az 1897: XXXII. törvénycikk értelmében, 100, 500, 1,000, 5,000 és 10,000 koronás címletekben kibocsátott és a kötvények keltétől számított tiz év leforgása után, de legkésőbben hatvan év alatt kisorsolás utján törlesztendő, 4Vs?/o-os kötvények az utóbbi idézett törvénycikk 22. §-ában felsorolt befektetési célokra elfogadandók, vagyis ezek a kötvények óvadékképeseknek és arra alkalmasaknak nyilváníttatnak, hogy azokba a községek, testületek, alapítványok és nyilvános felügyelet alatt álló intézetek pénzei, úgyszintén a hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsözőleg elhelyeztessenek és végre, hogy szolgálati ós üzleti biztosítékul is elfogadtassanak akkor, amikor a biztosíték az erre vonatkozó szabályok szerint nem készpénzben teendő le. A in. kir. igazságügyminiszternek 1912. évi augusztus 18.-án 38,957 1912. DL szám alatt kelt rendelete, a görögkeleti szerb zárdáknak bíróság előtti képviselete tárgyában. A karlócai görögkeleti szerb metropoliához tartozó zárdajavak kezeléséről szóló, az 1908. évi március hó 28.-án kelt legfelsőbb elhatározással jóváhagyott szabályzat 12. §-a értelmében a zárdajavak eddigelé a görögkeleti szerb nemzeti egyházi kongresszusi választmány igazgatása alatt állottak s a szabályzat 13. §-ának m) pontja értelmében ugyancsak a kongresszusi választmány volt hivatva a zárdáknak a hatóságok előtt való képviseletére. A folyó évi július hó 11-én kelt s a Budapesti Közlöny folyó évi július hó 26.-án megjelent számában közhírré tett legfelsőbb rendelet az 1875. évi május hó 14.-én kelt legfelsőbb rendeletben foglalt kongresszusi szervezeti szabályzatot hatályon kivül helyezvén, ezzel a kongresszusi választmány intézménye is megszűnt és ennek folyományaként az előbb idézett legfelsőbb rendelet az előlemlitett zárdai szabályzatot is hatályon kivül helyezte s annak helyébe a megelőzőleg érvényben állott gyakorlatot léptette életbe. Mindezekhez képest az 1909. évi február hó 24.-én 4,465. IM. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet egyidejű hatályon kívül helyezésével értesítem a bíróságokat, hogy a görögkeleti szerb zárdákat felmerülő vagy esetleg már folyamatban levő peres ügyeikben többé nem a kongresszusi választmány, hanem mint önálló jogi testületek önmaguk, illetve főnökeik képviselik s igy ezentúl a zárdák peres ügyeiben keletkezett periratok és bírósági határozatok mindenkor az illető zárdák főnökeinek kézbesítendők. Tájékozásul megjegyzem, hogy Magyarországon a következő helyeken vannak görögkeleti szerb zárdák : a tolnamegyei Grábócon, a bácsbodrogmegyei Felsökabolon és Bogyánban, a temesmegyei Szent-Györgyön, Bezdinben és Meszicsen, a torontálmegyei Vojloviczán és a krassó-szörénymegyei Zlaticzán és Báziáson.