Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 9. szám - A pénzügyi hatóságok és az ügyfelek

241 A pénzügyi hatóságok és az ügyfelek. Irta (Jlücksinann Miksa ügyvezető, Lúgos. A „Telekkönyv" f. évi 3-ik számának jóleső megnyugvással fogadhatta mindenki dr. Pécsi cikkét. Mert bizony ritkák azok áz esetek, amikor a pénzügyi hatóságoknak ne adnának igazat a sorrendin és amikor holmi megosztás miatt mellőznék követeléseiket. Gyakoribb az a nonsens, hogy a kimutatások helytelensége miatt a tárgyalást többször elhalasztják, holott ebből tényleg „csak" a hitelezőkre hárul kár. Felvetődvén a pénzügyi hatóságok furcsa eljárás kérdése, szabadjon egy pár tényleg furcsa esetet felhozni. A jelzálogos hitelező és kincstár közt tulajdonképpen külömbséget tenni nem volna szabad és majdnem mindig azt tapasztaljuk, hogy a köztartozások kiszabás és behajtására vonatkozó törvények lakirintusában ismeretlen felek mindég a rövidebbet húzzák. Történt, hogy egy sorrendi tárgyalásra a jelzálogos hitelezők egyike nem jelent meg, hanem képviseltette magát. A kincstári képviselő egy kimutatást csatolt és kérte az ott felsorolt illetékek sorozását. Nem kifogásolták és igy sorozva lettek. Később a hitelező megnézte a kimutatást és látta, hogy abban egy az illetékszabályok 95. §-ának 6. pontja alapján az adós ellen egy perből kifolyó nagyobb tétel is foglaltatott, mely pedig nem terheli az ingatlant. A sorrendi végzés ellen nem tudván más jogorvoslattal élni, a pénzügyi hatóságokhoz fordult is kérte az 1889: XXVIII. tc. 8. §-ának 1 d) pontja, 12. §-ának HL a) pontja és az 1896: XXVI. tc. 92. § II. pontja értelmében az igy helytelenül felszámított, tehát a tömeg által tartozatlanul fizetett illetéknek a visszatérítését, mert nyilvánvaló, hogy az az ingatlant nem terheli. Azonban a közigazgatási biróság (1416/1911. P.) alatt a kérelmet végleg elutasította, mert — bár tényleg nem terheli az ingatlant — azt kifogásolni kellett volna és a telekkönyvi hatóságra bizni, hogy az 1881: LX. tc. 196. §-ának negyedik bekezdése értelmében döntsön e kérdésben. Bár elismeri tehát a közigazgatási biróság, hogy itt oly illeték mutattatott ki, mely nem az ingatlant terheli, a törlést még sem rendelheti el, mert az hatáskörén tul esik. Más. Egy szerződési ügyletből kifolyólag az ingatlan tulajdonosa vállalt kötelezettséget a bejegyzési illeték fizetésére.