Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 1. szám - A telekkönyvi vázrajzok készítéséről

25 ahogyan a magánfelek képviselői által felszámított dijakat a törvény értelmében meg kell állapítani, a közadók kezeléséről szóló 1883 : XL1V. tc. 77. §-ában világosan ki is van mondva, addig az iránt, hogy az állam egyéb közegei és hivatalai a birósághoz a kir. kincstáv képviseletében hivatalos kötelességükhöz képe-t benyújtott beadványért dijat számithatnak fel s így az ellenfél terhére ez a dij meg is állapítandó, törvényes rendelkezés nincs. Minthogy a kir. pénzügyigazgatóság az állam jogügyi képviseletére hivatott hivatalok közé nem tartozik : ennélfogva kimondandó volt, hogy a kir. pénzügyigazgatóság által az államkincstárt illető pénzbírság behajtása céljából a birósághoz beadott végrehajtási kérvényért dijazás a pénzbirságban elmarasztalt fél terhére meg nem állapitható. Kelt Budapesten, az 1911. évi október hó 12. napján tartott ülésben. Hitelesíttetett Budapesten, az 1911. évi október hó 17. napján tartott ülésben. KÜLÖNFÉLÉK. A birtokrendezési ügyek iratainak ós a birtokrendezési nui»zaki munkálatoknak (földkönyvek-, birtokivek-, térképek •tb.) csatolása más perek és ügyelt irataihoz. Több esetben panasz tárgyává tették, hogy a bíróságok a birtokrendezési ügyek iratainak és a birtokrendezések alkalmából készült műszaki munkálatoknak (birtokiveknek, földkönyveknek, térképeknek stb) beszerzését s azoknak egyes perek és ügyek irataihoz eredetiben csatolását akkor is elrendelik, amikor arra elengedhetetlen szükség nincs. A jelzett eljárás következtében az érdekelt felek a kérdéses iratokat és munkálatokat sokszor éveken át meg nem tekinthetik, az ügyeik elintézéséhez szükséges adatokat és másolatokat meg nem szerezhelik s emiatt igen gyakran más perek és ügyek elintézése is halasztást szenved A jelzett eljárásból előállható visszásságoknak ugyan részben elejét veszi az 500/908 I. M. számú utasítás 174. §-a és a 30/909. I. M. számú rendelet L? 19- § a, midőn elrendeli, hogy az irattárban elhelyezett műszaki munkálatokból hivatalos használatra is rendszerint csak az uj birtokállapotot feltüntető földkönyvnek, birtokiveknek és térképeknek másod- illetőleg harmadpéldánya adható ki és midőn lehetővé teszi, hogy az érdekelt feleknek a törvényszék elnöke megengedhesse, hogy oly esetben, mikor a föld könyv, birtokivek és a térkép másod-, illetőleg harmadp^ldánya rendelkezésre nem áll, jogügyeikben leendő használatra másolatokat az első példányról készíthessenek. Ámde ezek a rendelkezések csak azokban a birtokrendezési ügyekben nyerhetnek alkalmazást, amelyekben másod-, illetőleg harmadpéldányok tényleg készültek: ennélfogva az igazságügyi