Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 7-8. szám - A telekjegyzőkönyvi földrészletek számozása

215 védelmét, megtörténhetik, hogy jogtalanul és illetéktelenül elvont legelőilletményeiket egyszercsak elvesztik, mivel azokat harmadik személyek esetleg elbirtokolják és ezáltal a tényleges állapotot idővel jogi állapottá emelik. Ha a törvény a volt úrbéresek összeségét jogi személyiséggel fogja is felruházni, tehát a volt úrbéresek nem tulajdonostársak, hanem ismét csak haszonélvezők lesznek is, a tulajdoni hányadrészek kiszámitására nézve mondottak megfelelően mégis állani fognak, mivel a legeltetési, fajzási és nádlási haszonélvezeti jog gyakorlásának arányát a haszonélvezők között ugyanazon módon kell majd megállapítani, mint most a legelő-, erdő- és nádastulajdonostársak között, mert hiszen a mostani tulajdoni hányadrészt kifejező törtszám a legeltetés, nádlás és fajzás gyakorlásának arányát is kifejezi. JK A telekjegyzőkönyvi földrészletek számozása. Irta Gavallér Lajos kir. alüiró. A telekkönyvi földrészletek számozása tárgyában kiadott 5,900'911. IM. sz. igazságügyminiszteri rendelet amilyen meglepetésszerűen és gyorsan jött, olyan vontatva és nehézkesen megy át az életbe. Kétségtelen, hogy vannak előnyei, értékes előnyei, de vannak a mellett olyan fokozott hátrányai, amelyek a felek tudatlansága folytán a tkvi közegek hivatalos idejét a fontosabb hivatali teendők alaposabb teljesitésétől nagyobb mértékben elvonják. Igaza volt a zalaegerszegi ügyvédi kamara választmányának, hogy ez a rendelet nem fog beválni. Ezt ma már megállapithatjuk. Mig a tkvi személyzet nagysokára kezdi megszokni a rendeletet s a foganatositá's nehézségeit, addig az ügyvédi beadványok és a felek által beterjesztett vázlatrajzok mit sem akarnak tudni arról, hogy ez a rendelet életben van. És mit látunk. Bizony az igazságügyminiszterium vonatkozó ügyosztálya is megmozdul. Utat, módot keres, könyveket ir, hogy lehetne a nehézségeket kiküszöbölni. Ilyenkor látjuk, hogy mennyire feltétlenül szükséges valamely törvény vagy rendelet alkotása előtt azon eszme és anyagcsere megvitatása ama személyek és közegek részéről, akik az ilyen ujitásokhoz gyakorlati értékkel és alapossággal tudnának hozzá járulni.