Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 7-8. szám - Néhány szó az úrbéri közös fekvőségek tulajdonosainak és ezek tulajdoni hányadrészeinek megállapítása kérdésében

'213 Hogy a b.-i elöljáróság és az illetékes főszolgabíró ebben az esetben, melyik számitási módot alkalmazták, adatok hiánya miatt nem állapitható meg. A főszolgabírónak a legeltetési jogosultság ideiglenes megállapítása tárgyában hozott határozata szerint J. B.-nek 88 hold 630 D-öl „úrbéri birtoka" után állapithatók meg 13 hold 600 Q-öl legelőilletmény. E szerint egy négyszögöl „úrbéri birtokra" kb. 0'1513 D-öl legelőilletmény, 1 holdra pedig kb. 242 •-öl legelőilletmény esik. A törvény szerint a kérdéses három V8 és négy 2/8 teleknek 3X12 + 4X6=60 hold szántóföldből kellene állania, az összes külsőségnek pedig 3X16 + 4X9=84 holdból és a telkeknek 3X17+4X10=91 holdból. Minthogy B. község határa tagosittatott, a külömbség nyilván innen ered. Kettő V8 és három 2/8 telek külsősége, amelyekre vonatkozó tjkvek A. x lapjainak adatait ismerjük, a tjkvek szerint csak szántóföldekből áll — vagy azért, mert a tagosításkor a rétek helyett is szántóföldek adattak ki vagy mert a tjkvben a művelési ágakra vonatkozó adatok hibásak. Feltehető, hogy J. B. nem ismert többi (egy 4/8 és egy %) telkének külsősége szintén csak szántóföldekből áll. Ha már most vannak olyan telkek, amelyednek külsőségében a tjkvek szerint rétek is vannak és a legelőilletményt az elöljáróság csak a szántóföldek után állapította meg, akkor a rétekből is álló telkek terhére még nagyobb külömbségek keletkeztek. Azokban a községekben általában, amelyekben az elkülönítés óta tagosítás volt, a fent A., B. és C. alatt ismertetett módok alkalmazása még az azonos számú telkeknél is jelentékeny külömbségekre vezethet. Ha pl. 2 volt úrbéres, akik mindenikének egy-egy egész (vagy egy-egy fél stb.) telke van, a tagosításkor különböző minőségű tagokat kap előbbi fekvőségei helyett, akkor az, aki rosszabb minőségű, tehát nagyobb területű tagot kapott, mint a másik, az A., B. és C. alatti módszerek alkalmazása esetén nagyobb legelő-, erdő- és nádasilletményhez jut, holott a törvény szerint a legelőből stb. mindkettőt egyenlő tulajdoni hányadrész illeti s az elkülönítéskor egyenlő tulajdoni hányadrészt is kaptak. A mondottak megfelelően állanak az ország mindama községeire nézve, amelyekben a legelő-, erdő- és nádasilletőséget a telkek száma és nem a telkek területének nagysága szerint adták ki.