Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 6. szám - Bíróságok ügyvitelének és ügykezelésének az egyszerűsítése

202 Kérdés már most: . ( 1. A. közkereseti társaságot illeti-e kereseti igény a 6345 K 95 f kielégítetlenül maradó részére nézve, ki ellen s mi alapon. 2. C. árverési vevőt illeti-e kereseti jog, ki ellen, s mire nézve. Az egész bonyodalom a betétszerkesztő személyzet által elkövetett szabálytalanságon alapszik. Ugyanis az 1893. évi május 26 -án 19,665. IM. szám alatt kelt betétszerkesztési utasítás 20. §-a 5. pontja szerint : „5. A köz- és nyilvános javak : közutak, utcák, közterek stb., úgyszintén a hatósági rendelkezés alatt álló vizek (1885 : XXIII. tc. 18. §), valamint telekkönyvezésnek általában nem, ugy a betétszerkesztéskor felvételnek sem képezik tárgyát." Ha a betétszerkesztö személyzet ezt a szabályt megtartja, A. óvatosabb lett volna a hitelnyújtásban, C. nem vett volna forgalmon kivüli dolgot. Ez okból az 1871: VIII. tc. 66. § a 1. bekezdése értelmében az egrész kárért A.-nak is C-nek is első sorban a betétszerkesztő biró (albiró) és telekkönyvvezető (segédtelekkönyvvezető, irnok, díjnok) felelős, akiknek az aláirá sával a betét el van látva s esetleg a kataszteri személyzet. Tehát ezek ellen kell az 1871: VIII. tc. 68. ós 72. §-a értelmében eljárni. Ha a betétszerkesztő személyzet ellen nem sikerül a kártérítés, a fokozatos felelősség elvénél fogva az állam lesz felelős. A jelen esetben, habár ez az eset az 1881: LX. tc. 179. §-ábán nincs is megemlítve, az árverést azonnal meg kellett volna semmisíteni, mihelyt megállapították, hogy az elárverezett jószágtest forgalmon kivüli ut. Ehhez azonban nem tartom elegendőnek a végrehajtó jelentését, hanem szükségesnek tartom, hogy a tkvi biró a telekkönyvi térképnek a helyszínével való összehasonlítása s minden egyéb adat felhasználásával szükség esetén szakértők (lehetőleg gyakorlott betétszerkesztő biró és telekkönyvvezető) meghallgatása utján azonosítson s azután állapítsa meg, a tkvi rend. 168 §-a alkalmazásával, hogy az elárverezett jószágtest forgalmon kiviili közút. Az árverést azért kell megsemmisíteni, mert ha forgalmon kivüli dolgot adtak el, akkor semmit sem adtak el, nincs áru, anélkül pedig vétel sincs, s ha mégis jelentkezik : hivatalból meg kell semmisíteni, a vételárat — ha még más fel nem vette — a vevőnek kell visszautalványozni, s a jószágtestet, a zálogjogot és minden egyéb jogot törölni kell a telekkönyvből, hogy a betótszerk. utasítás fent említett 20. §-a 5. pontja érvényesítve legyen. Dr. Török. S. F. telekkönyv vezető urnák. Egyes ingatlanokra vonatkozó telokkönyvhelyesbitő eljárásban (1892 : XXIX. tc. 2. § 2. a) pontja) az 1892: XXIX. tc. 6. §-a 2. bokezdóse értelmében kiküldöttül biró, albiró, bírósági jegyző rendelhető ki. Ugyané § 4. bekezdése értolnióbon a kiküldött mellé, ha szükségesnek mutatkozik, ogy tolekkönyvvezotö, segédtolekkönyvvezető, telekkönyvi vizsgát tett irnok vagy telokköny vvezetői minősítéssel biró dijnok is kiküldhető. Ugyanezt mondja a 24366/1893. IM. sz. a. kelt rendolet 18—21. §-a is. Ehhez az 1902. évi 14218. IM. sz. alatt kelt közlemény (Igazságügyi Közlöny 1902. évfolyam 146. lap) azt a magyarázatot fűzi, hogy : „Az 1892 : XXIX. tc. 6. § 4. bekezdésénok, továbbá az 1893 : évi 24,366. IM. számú rendelet 6. § 3. pontjának és 21. §-ának gyakorlati alkalmazása tekintetében az igazságügyminiszter több izben kijelentette és az illető telekkönyvi hatóságokat miheztartás végett figyelmeztette, hogy az 1892 : XXIX. tc. 2. § a) pontja értelmében folyamatba teendő telekkönyvhelyesbitési munkálatoknál való segédkezésre a telekkönyvi iroda vezetésével megbízott telekkönyvvezetőket csak abban az esetben hozzák kijelölés végett javaslatba, ha a telekkönyvi hatóságnál más olyan alkalmazott, aki a telekkönyvi szakvizsgát letette, rendelkezésre nem áll".