Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 4. szám - A végrehajtási törvény 185. és 186. §-ainak értelmezése körül fölmerülő kérdésekről

Í48 1885 : XXIII. tc. 5. vagy 8. §-a alapján, vagy egyébként Jelekkönyvön kivül szerezte meg az ingatlannak tulajdonjogát, az ingatlant sajátjaként birtokban tartja, de tulajdonosként telekkönyvezve nincsen ; sőt arra is, aki telekkönyvi bejegyzéssel szerezte meg a tulajdonjogot, de ez időközben helytelenül (hamis okirat alapján, tévedésből) és törvénytelenül más nevére lett a telekkönyvben átirva, ő azonban birtokban maradt. Ezeken a fonákságokon kiván a §' segíteni azzal, hogy a tényleges birtokos fogalmát megfelelően kibővíti. A tényleges birtokos tulajdonjogának a telekjegyzőkönyvbe való bejegyzéséről szóló 1892: XXIX. tc. nem adja önállóan a „tényleges birtokosinak törvényi fogalommeghatározását, hanem e részben is, mint az eljárás alapelvei tekintetében általában, az 1886 : XXIX.. 1889 : XXXVIII. és 1891 : XVI. tcikkre utal. Ennélfogva a tényleges birtokos fogalmának a jelen § első bekezdésében történt tágítása, mivel az, mint az 1886: XXIX. és az 1889: XXXVIII. tcikkek kiegészítése, betétszerkesztési szabályként jelentkezik és azt mint ujabb ily szabályt az 1892 : XXIX. tc. szem előtt még nem tarthatta, önmagától az utóbbi törvénycikken alapuló eljárásra nem terjedne ki. Mivel továbbá a jelen törvény 82. és 33. §-aiban szabályozott eljárások sem esnek a betétszerkesztő eljárás keretébe, a tényleges birtokos fogalmának a betétszerkesztés számára itt történt tágítása önmagától az idézett 32. és 33. §-ok eseteire sem terjedne ki. Ezeken a bajokon kiván a második bekezdés segíteni. Kiemelem, hogy a második bekezdés „kiegészítő szabályiról és nem „kiegészítő rendelkezés"-ről beszél, mint pl a 35. § harmadik bekezdése. Ez azért van, mert a .tényleges birtokos" fogalommeghatározása vagy ennek megváltoztatása lényegileg nem jogi parancs, hanem interpretativ szabály és azért az helyesen rendelkezésnek nem mondható. (Min. ind) A vizjogról szóló 1885: XXIII. tc. fent hivatkozott 5. és 8. §-ai a következők: 5. §. Természetes iszapolások és a mederben támadt szigetek a parti birtok növedékét képezik. Támadt szigeteknél a határt ugyanazon part birtokosainál az a merőleges vonal képezi, amely a birtok végpontjáról a vízfolyás középvonalára húzható. A 4. § és a jelen § rendelkezései által az e törvény életbelépte előtt magánjogi cimen szerzett tulajdon nem érintetik. 8. §. Ha a viz ereje által valamely birtoknak felismerhető része elszakittatnék ós a. szemben vagy alább fekvő birtokhoz vitetnék, a volt birtokos az ekként elszakított földnek továbbra is tulajdonosa marad, feltéve, hogy ezen tulajdonjogát az elszakítás napjától számított egy év alatt igénybe veszi — ellenkező esetben annak tulajdonába megy át, kinek partjához azt a viz sodorta. 35. §. Az 1889: XXXVIII, tc. 7. §-a és az 1891: XVI. tc. 15. §-ának b) pontja a következő rendelkezéssel egészíttetik ki j