Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 4. szám - A végrehajtási törvény 185. és 186. §-ainak értelmezése körül fölmerülő kérdésekről

142 utolsó vagyon-átruházás utáni illeték kiszabásánál csak az olyan megelőző átruházás jöhet figyelembe, amely után az illeték kiszabatott. A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése esetében abból az okból, hogy a jogügylet vagy öröklés az illeték-kiszabás végett kellő időben be nem jelentetett, felemelt illeték vagy bírság az utolsó vagyon átruházás után, közbeeső vagyon-átruházás hiányában pedig a közvellen vagyon-átruházás után nem szabandó ki akkor, ha a jogügylet a jelen törvény hatályba lépte előtt köttetett, illetőleg az öröklés a jelen törvény hatálybalépte előtt nyilt meg. 14. §. Az 1886: XXIX., 1889: évi XXXVIII, 1891: XVI. és az 1892 : XXIX. tc. alap;án felvett jegyzőkönyvek, úgyszintén a beadványok és határozatok bélyeg- és illetékmentesek, kivéve a főlek által az 1886: XXIX. tc. 59. és az 1891: XVI. tc. 17. §-a alapján benyújtott kérvényeket, továbbá az i 886 : XXIX. tc. 58., az 1889: XXXVIII. tc. 27. és az 1892 : XXIX tc. 8. §-a alapján beadott felszólalási kérvényeket, törlési kereseteket, az ezek tárgyalására vonatkozó iratokat ós az ugyanezek alapján hozott birói határozatokat. Bélyegmentesek továbbá a betétszerkesztési eljárás során bemutatott vagy a felvett jegyzőkönyvekhez csatolt vázrajzok, helyhatósági bizonyítványok, anyakönyvi kivonatok, családi értesítők, lelkészi bizonyítványok és bírói határozatok, úgyszintén a bemutatott vagy jegyzőkönyvbe vett nyilatkozatok és pótnyilatkozatok. Bélyegmentesek az 1889. évi XXXVIII. tc. 5 és 6. szakaszában megkívánt lelkészi bizonyítványok mellett, vagy azok helyett az állami anyakönyvekről szóló 1894: XXXIII. tc. következtében szükséges állami anyakönyvve/.etői bizonyítványok is. Az állami anyakönyvvezetők a jelen § szerint bélyegmentes anyakönyvi kivonatokat, családi értesítőket és bizonyítványokat díjtalanul állítják ki. Nyilvánkönyvi jogok törlése esetében a nyugta és a telekkönyvileg bejegyzett bárminő jog megszűntére vonatkozó okirat csak akkor bélyegmentes, ha a törültetni kért jog az 1899. év végéig szűnt meg. Az 1900: XV. tc. az Országos Törvénytárban az 1900. évi június 19 -én hirdettetett ki s 15. §-a értelmében az egész törvénycikk, tehát a fentebbi, a betótszerkesztésre és a telekkönyvi helyesbítésre vonatkozó bélyeg- ós illetékszabályok is az 1900. évi juu, 19.-én léptek hatályba. 3 A betótszerkesztés szabályai messzemenő eljárási és pénzügyi könnyítéseket nyújtanak az ingatlan tényleges birtokosának a végből, hogy a telokkönyvbe tulajdonosként bejegyeztesse magát. Mégis gyakran megesik, hogy a tényleges birtokos telekkönyvi be* jegyezhetőségének megkönnyített és egyszerűsített előfeltételeit nem tudja teljesen megvalósítani, mivel pl ellenfele — a telokkönyvezett tulajdonos — illetőleg a tulajdonosként telekkönyvezett személy a bejegyzésbe beleegyezni vonakodik, vagy annak egyenesen ellent'