Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 1. szám - Néhány szó az urbéri közös fekvőségek tulajdonosainak és ezek tulajdoni hányadrészeinek megállapítása kérdésében

u telesen van hivatva „a legeltetéshez való jog ideiglenes rende­zéséről" gondoskodni, Ennélfogva sem a volt úrbéresek birtokossági közgyűlé­sén alkotott legelőrendtartás, sem a községi elöljáróság által összeállított s netán a birtokossági közgyűlés által is elfogadott „legelőbirtokosok névjegyzéke" a közös legelő tulajdonosainak és tulajdoni hányadrészeiknek meghatározására kizárólagos ala­pul nem szolgálhat. Ha tehát valakit az anyagi jogállással el­lentétben eme kimutatásokból kihagynak vagy azokban javára kevesebb legelőilletményt tüntetnek'ki annál, amennyi őt a fen­álló anyagi jog szerint megilleti, ez egyáltalában nem szünteti meg az ő tulajdonjogát és legelőilletményét sem szorítja a kér­déses jegyzékben kitüntetett mennyiségre. Mert — mint a fent mondottakból kitűnik — az anyagi jogállás a döntő, nem pe­dig a kérdéses jegyzékeknek ezzel ellenkező tartalma. Noha az ilyen jegyzékbe való bevezetés által dologi jog nem szerezhető s az ilyen jegyzék tartalma a dologi jog megszerzését sem bizonyitja, mindamellett gyakorlatilag ugy állhat a dolog, hogy ha az ilyen jegyzékek alapján a birtokossági közgyűlés vagy a közigazgatási hatóság az igazi jogosultat legeltetési jogának gyakorlásában megakadályozza s helyette ennek gyakorlását jogo­sulatlannak engedi meg és a jogosult elmulasztja a birói jogsegélyt kellő időben igénybe venni, akkor — az esetleg hatósági segély­lyel — létesített és az anyagi jogállással meg nem egyező tény­leges állapot idő multával jogi állapottá alakulhat (elbirtoklás). Ezért, de meg azért is, mert az ilyen jegyzékek következ­tében perek származhatnak, nem lesz felesleges a „legelőbirto­kosok névjegyzékéivel kissé közelebbről is foglalkozni. B. község elöljárósága az emiitett „legelőbirtokosok név­jegyzékébe" „legelőbirtokosokul" csak azokat vette fel, akik a kérdéses jegyzék összeállítása idejében a községbeli úrbéri telkek tulajdonosai voltak. E jegy/.j'.tbe jogosultként bevezetett minden személy legelőilletményét pedig akként számította ki, hogy vagy az összes úrbéri egyéni fekvőségek vagy csak a külsőségek vagy csak a szántók összterületét a közös legelő területével arányba állította és kereste, hogy az illető személy részére úrbéri fekvőségei, külsőségei vagy szántói területe arányában a közös legelőből hány D-öl jut* * Az kétségtelen, hogy az elöljáróság e számítási alapok valamelyikét alkalmazta, csak arra nincs kellő adat, hogy ezek melyikét.

Next

/
Thumbnails
Contents