Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1911 / 4. szám - A végrehajtási törvény 176. §-áról
67 2. a föld adókataszteren alapuló telekkönyvi betétek vozetésónél, valamint az újonnan felvett földrészletek, ugy az eldarabolás folytán keletke= zett alrészletek ós általában minden telekkönyvezett földrészlet telekkönyvi számozásának a katasztori számozással egyeznie kell (1886 : XXIX. tez. 3. § , 33,933/9892. I. M. számú rendelet 9. §., 28,348/1910. I. M. számú rendelet stb.). Az alrészleteknek ily törtszámokkal való megjelölése azzal az előnynyel jár, hogy a törtszámok mindenkor rámutatnak mindazokra a földrészletekre, amelyekből minden egyes alrószlet közvetlenül vagy közvetve származott. De felette hátrányos, hogy az idők folyamában ismétlődő eldarabolások az eredeti számoknak betűkkel ós számokkal való ujabb és ujabb törését teszik szükségessé; ós bogy ez gyakran oly bonyolult összetett törtszámokra vezet, amelyek a telekkönyv áttekinthetőségét megnehezítik és a földrészleteknek egymástól való egyszerű és világos megkülönböztetését, ami a részletszámozásnak főczólja, meghiúsítják. Fokozódik ez a baj, amikor az el darabolást több földrészlet egyesítése (összevonása) előzte meg és az egyesitett földrészletek összesített toriüote akként kerül eldarabolás alá, hogy az alrészletek alakításánál a természetben a korábbi földrészlethatárok figyelmen kívül maradnak. Ilyenkor a telekkönyv a természetben egységes alrószletet annyi alrészletnek tünteti fel, ahány korábbi földrészletnek darabjait az magában foglalja. Az uj földrészleteknek a községboli, illetve a részletcsoportbeli legmagasabb részletszámot közvetlenül követő számokkal való megjelölése az imént jelzett bajt megelőzi ugyan, de viszont azzal a hátránnyal jár, hogy az uj földrészleteknek sem származására, sem térképi fekvésére nem utal, és így azoknak a térképen és a természetben való megtalálását igen megnehezíti. Ennélfogva az 1892 : XXIX. tez. 15. §-a első bekezdésének b) betűje alatt ós végbokozdósébon nyort fölhatalmazás alapján az előadott és a telekkönyvek vezetésénél is követendő holyszinelósi (póthelyszinolési) szabályokat a következőleg módosítom és egészítem ki: 1. §. Ha a telekkönyvbe felvett földrészletet telokkönyvileg két vagy több alrészletre darabolják el, az alrószlotekot a községbeli legmagasabb részletszámot a folyó sorrend bon közvetlenül követő számokkal kell megjelölni. Származásának és térképi helyzetének jelzése czéljából minden alrészletnek száma törést szenved az által, hogy alája mint számláló alá nevezőül annak az eredeti földrészletnek (törzsrészletnek) a száma jön, amelyből az alrészlet közvetlonül vagy közvetve kelotkozett. Ha ehhez képest az eredeti földrészletnek ;t száma 5 és ezt két alrészlotre darabolják el, a községbeli legmagasabb rószletszám pedig 875, akkor az alrészletek uj számai 876 877 877 — és - - lesznek; ha pociig a ' _ számú földrészlet utóbb két alrészlotre 5 5 5 oszlik ós a községbeli legmagasabb részletszám már 987, akkor az ujabb 988 989 alrészletek számai _ ós —— lesznek, míg a 877 mint rószletszám kiesikt 5 5 Az ujabb eldarabolásnál kieső közbenső részletszámot más földrószle, megjelölésére felhasználni nem szabad. 2. §. Ha nagy területű földrészlet sok darabra oszlott, ezek további