Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 4. szám - Az utóajánlat folytán bírói letétbe helyezett bánatpénzek utólagos kiegészítése

59 vételár arányában azt helyesen számította ki, számtani tévedésről tehát itt szó sem lehet. Ez esetben az utóajánlattevő itt egyszerűen nem felelt meg a törvény követelményének; nem a törvényben előirt bánatpénzt helyezte birói letétbe. A végrehajtási novella 27. §-ában nincs semmiféle rendelkezés arra nézve, hogy ha a bánatpénz nem tétetik le teljes öszszegében : akkor a tlkvi hatóság az egyébként törvényes határidőben benyújtott utóajánlat feletti érdemben leendő intézkedés megtétele előtt hivja fel zárós határidő kitűzése mellett az utóajánlatot tevőt arra, hogy a hiányzó összeget pótlólag helyezze birói letétbe, mert különben az érdemi elintézés nélkül fog elutasittatni. Ha pedig a novella most emiitett §-ában ily rendelkezés nincs: akkor a tlkvi hatóságnak nincs törvényes joga ily felhívásnak kibocsátására. A tkvi hatóságnak az utóajánlatöt minden esetben érdemileg kell elintéznie, ha a költségelőlegezésre vonatkozó alább említendő eset fenn nem forog. A törvényes határidőben beadott utóajánlat vagy megfelel a törvény követelményeinek, vagy nem felel meg. Ha megfelel: akkor ki kell bocsátani az ujabb árverési hirdetményt. Ha pedig nem felel meg : akkor el kell azt utasítani. Az utóajánlat a törvénynek kivételes intézménye, amelyet szigorúan kell magyarázni. A törvény kivételes intézkedéseit kiterjesztőleg értelmezni nem szabad, mert különben az árverési vevő, ha az árverés ellen törvényes határidőben (8 nap alatt) előterjesztés nem adatott be, szerzett jogától esnék el. Az árverési vevő, ha az árverés törvényes határidőben előterjesztéssel meg nem támadtatott, szerzett jogától törvénynél fogva (1908. évi XLI. tcz. 27. §-a) csak abban az egyetlenegy esetben esik el, ha törvényes határidőben szabályszerű — a törvény követelményeinek mindenben megfelelő — utóajánlat adatik be. Amint tehát a tlkvi hatóság megengedi azt, hogy az utóajánlatot tevő a hiányokat az árverés napjától számított 15 nap eltelte után pótkérvénnyel utólagosan kiegészíthesse, avagy ily kiegészítésre záros határidő kitűzése mellett az utóajánlatot tevőt ő maga hivja fel: szerzett jogától fosztja meg az árverési vevőt, amit pedig egy jogállamban eltűrni nem szabad. De a m. kir. Kúria is világosan és határozottan kijelentette 1892. évi május hó 13-áu 2982. szám alatt kelt (lásd Ügyvédek Lapja 1892. évi 23. számát) határozatában azt, hogy „ha a beadott utóajánlat a törvény által előirt kellékekkel nem bir : azt pótkéíVény utján a 15 napi határidőn tul kiigazítani nem lehet."