Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 2. szám - A kártalanítási dij érvényesitéséről

30 fizetés folytán mégis beáll a fizetési kötelezettség s igy e feltétel beálltával ugyan, de mégis fizetendő stornódij 8% kamat mellett mint ezt meghaladó melléktartozás bíróilag nem érvényesíthető. Ezen indokkal kapcsolatosan megemlíteni kívánom, hogy szerény nézetem szerint nem meggyőző Rojcsek Sándor biró urnák az az állítása, mely szerint abban, hogy az adós a tőke és kamat megfizetésén felül kártalanítási díj megfizetése iránt is vállalt kötelezettséget, ellenmondás van azért t. i., mert a stornódij szolgáltatására csak korábbi visszafizetés esetén köteles, már pedig ebben az esetben a kamatot nem fizeti egészen, vagyis a lejáratig terjedő időre, hanem csak részben, t. i. a korábbi visszafizetés napjáig. Nem meggyőző e kifogás azért, mert ha nem hagyjuk is figyelmen kivül azt a körülményt, hogy a kamat a kölcsön egész időtartamának fennállása reményében állapíttatott meg s igy a korábbi fuetés a kamat beosztását is befolyásolja,- mégis azt kell irányadóul tekintenünk, hogy az adós a visszafizetés alkalmával csak a visszafizetés napjáig köteles kamatot fizetni s ha azt ez ideig s nem a lejárat napjáig űzeti, 8% kikötése esetén mégis a visszafizetésig esedékes 8% kamatait fizeti, illetve fizetheti ki s igy a stornódij már ezen felül esnék, tehát nem követelhető. Jogellenes volna továbbá korábbi fizetés esetén ettől a lejáratig számított kamat követelése is a lejárati idő megrövidítése s ez által a kamat figyelembe vételével megállapított részletfizetés megszűnte miatt, mert a főkötelem megszűntével az ezutáni időről annak járuléka nem lehet. Nem vonható ki a törvényes tilalom keretéből a stornódij azért sem, hogy egyszer teljesítendő, mert 8% kamat kikötése mellett a kamat legmagasabb összegét egyszeri fizetés által is meghaladja. Teljesen egyet kell értenünk dr. Glosz Ferencz ügyvéd és dr. Gaár Vilmos kir. táblabíró urak szakavatott fejtegetéseinek azzal a részeivel, melyek szerint a kártalanítási dij jogi természetének meghatározásánál a hitelgazdasági jelenségekre, a jelzálogüzletekben a nagyközönség érdekeit hathatósan szolgáló egészséges verseny kialakulására, a fizetési módozatok minél kedvezőbbé tételére figyelemmel kell lennünk. Nem vitatható az sem, hogy amint a hitelreszornlok érdekében kívánatos az a törekvés, hogy a kölcsönszerzés minél könynyebben, minél kedvezőbb feltételek mellett legyen eszközölhető, ugy a kölcsönadó félnek is érdekében áll az, hogy elhelyezett