Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 1. szám - A jelzálogi egyetemlegesség korlátolása

7 kötelességében, ha ő alapos telekkönyvi ismeretekkel birt volna. Az a kérdés már most, hogy miután a telekkönyvi biró végzései jogerőre emelkedtek és a kiküldöttnek eljárása ellen előterjesztést senki sem adott be: a beadott árverési kérvény alapján ki lehet-e, ki kell-e bocsátani az árverési hirdetményt ? Véleményem szerint nem; mert hatáskör hiányában a tlkvj hatóság, mihelyest ezt a hiányt az eljárás bármely szakában észrevette, tovább nem járhat el; mert a fenforgó esetben az 1881: LX. tcz. 132. §-ában szabályozott foglalási és feljogositási eljárásnak van helye, erre pedig a tlkvi hatóság semmi körülmények között sem illetékes. R jelzálogi egyetemlegesség korlátolása. Irta Rojcsek Sándor kir. tkvi betétszerkesztő biró. A jelzálogi — némelyek szerint jelzálogjog! — egyetemlegesség fogalmát a tkvi rdtás 106. §-a igy határozza meg: „Ha a zálogjog ugyanazon osztatlan követelés tekintetében több zálogtárgyakra, azaz két vagy több telekkönyvi jószágtestekre vagy jelzálogi követelésekre kebeleztetik be, vagy jegyeztetik elő : az által egyetemleges zálogok keletkeznek." Ebben a fogalommeghatározásban tehát két lényeges jegy van. Az egyik: a követelés ugyanazonossága és osztatlansága, vagyis röviden a követelés egysége, — a másik : a jelzálogok többsége.*) Mit értünk a követelés egysége alatt ? A kötelmi jogviszonyban három alkotó elem van, u. m. : legalább két személy (hitelező és adós) és a szolgáltatás. Hogy egy adott kötelmi viszonyban ki a hitelező, ki az adós és hogy miben áll a szolgáltatás : azt a konkrét causa obligendi, vagyis az illető kötelem keletkezési alapja (szerződés, tiltott cselekmény, vagy más, a fennálló jog szerint kötelemalapitó tényállás) határozza meg. Akkor tehát, ha valamely kötelemnek — amely a hitelező oldaláról követelésként jelentkezik — azonosságáról van szó, ezt az alapul fekvő causából kell megítélni. *) Evvel együtt jár a jelzálogjogod többsége is. A zálogjog dologi jog, Vagyis személy és dolog közti jogviszony. Ahány dolog kerül ilyen viszonyba, ftnnyi dologi jog keletkezik.