Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 1. szám - Parczellázás és a nem telekkönyvezett ingatlan

5 tszéki elnökök ós vezető járásbirák — tisztelet a kivételeknek — rendszerint a leggyöngébb erőket (akiket egyebütt nem használhatnak) bizzák meg a telekkönyvi ügyek elintésésével; mert szerintük a telekkönyvi ügyek elintézéséhez — amely többnyire blankettamnnkából áll — nem kell különös birói judicium, különös jogászi képzettség. (Sok helyen azzal sem törődnek, hogy a joggyakornokok, aljegyzők és jegyzők kellően foglalkozzanak telekkönyvi ügyekkel, e helyett sokkal fontosabb pl. a büntető járásbirósági praxis — tehát fontosabb, hogy a gyalázkodó, verekedő és másféleképpen erkölcstelenkedő embereknek az u. n. „igazságot" kiszolgáltassák, mint hogy ennek a megszámlálhatatlanszor földmivelő államnak nevezett országnak birtokviszonyaival alaposan megismerkedjenek !) De a legjobb, a legképzettebb birói erők alkalmazása sem sokat használ, ha azoknak nincsen alapos telekkönyvi ismereteik és ilyenekre nem is "igyekszenek szert tenni; mert amazok éppen ugy mint emezek, hiányos ismereteikkel, felületes tudásukkal a jogkereső feleknek az egész országban ezrekre, százezrekre menő — olykor helyrehozhatatlan — károkat okozhatnak. Ámde nem csupán a telekkönyvi ügyek elintézésére hivatottnak, hanem a per birájának is alapos telekkönyvi ismeretekkel kell birnia. Fényes bizonyiték erre a most közölt jogeset is. Ha a fenforgó jogesetben a per birája alapos telekkönyvi ismeretekkel bir: mindjárt elutasította volna az ingatlanra az 1881 : LX. tcz. 203. §-a alapján kért folytatólagos kielégítési végrehajtást; mert ugy a községi bizonyítványból, mint a folytatólagos kielégítési kérvényből rögtön látta volna, hogy itt szó sem lehet nem telekkönyvezett ingatlanról, mivel a szóban levő ingatlan a r—i 2991. sz. tlkvi betétben föl van véve és J. J. tlkvi tulajdonos nevén áll, — az a körülmény pedig, hogy ez a tlkvi tulajdonos a nevén álló ingatlannak egy részét az adós H. József alperesnek eladta és ez az eladott rész az ő nevére átirva még nincsen, nem teszi ezt a megvett és a vevő birtokában is levő ingatlanrészt nem telek könyvezett ingatlanná, még akkor sem, ha a vevő azon házat építtet és egyéb épületeket emelt; továbbá, hogy ez a körülmény nem létesít az eladó és vevő között olyan jogviszonyt, mint aminőt az 1881: LX. tcz. 203. §-ának utolsó bekezdése megkíván a végből, hogy e §. szabályai a dolog természetének megfelelően alkalmazhatók lennének ; mert a fenforgó esetben a most emiitett törvényhely értelmében a kielégítési végrehajtást csak az esetben lehetett volna elrendelni, ha a folytatólagos kielégítési kérvényből és az