Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 9. szám - Megszűnt kincstári terhek törlése

140 Indokok: Az 1881: LX. tcz 51. §-ának b) pontja szerint az isteni tiszteletre szánt helyiségekhez tartozó szerelvények, ha „magántulajdont" képeztek, lefoglalhatok voltak. A Vn. 2. §. 1. pontja a magántulajdont képező szerelvények tekintetében ily kivételes intézkedést nem tartalmaz, hanem minden fenntartás nélkül mondja ki, hogy e szerelvények a végrehajtás alól mentesek és még a végrehajtást szenvedő beleegyezésével sem foglalhatók le. A Vn 2. §. 1. pontjában tehát a törvény (e törvényjavaslathoz adott miniszteri indokolásból is kitotszőenl az Istent tiszteletre szánt helyiségekhez tartozó szerelvényeket akkor is felmentette a végrehajtás alól, ha azok magántulajdon tárgyai. Az izraelita imaházak imaszékei — a „szerelvény" szónak értelme szerint — az imaházhoz tartozó szerelvények közé sorolandók. Kétségtelennek kell tehát tekinteni, hosy az ima^zékek a Vn. 2. §-ának 1. pontja szerint a végrehajtás alól egyáltalában ki vannak véve. Oly esetben, amidőn az imaházban a hitközséget korlátlan rendelkezési jog illeti meg, az imaszékek és azok használata felett, amidőn tehát az imaszék használata nem fejez ki jogositványt, nincs eltérés a gyakorlatban a tekintetben, hogy az imaszékek használati joga sem eshetik foglalás alá Amikor azonban az imaszékek, illetve azok használati joga az u. n. „magántulajdon" tárgya, felmerül az az értelmezés, hogy habár az imaszékek a végrehajtás alá nem vonhatók, az izraelita hitsorsosoknak e székek használatához nyert joga lefoglalható. Ez az értelmezés azonban meg nem állhat. A használati jog ugyanis — eitekintve azoktól az esetektől, amikor az idegen tulajdont terhel és mint ilyen önálló jogként jelentkezik, — lényegében csupán egyik alkotó része a tulajdonjognak. Ha tehát a (örvény mentesiti a tulajdonjogot a végrehajtással való korlátolás alól, akkor ez alól mentesitettnek kell tokinteni a használati jogot is; mert ami szabályul szolgál a dolog vagy jog egészére, az a szabály a dolog vagy jog alkotó részére is; és mert ha a használati jogot mint a tulajdonjognak alkotó részét mentesnek kell tekinteni ily esetben a foglalás alól, akkor a dolog természete szerint a használati jogot, mint a tulajdonjogtól kiilönváltan jelentkező önálló jogot s:im lehet ily esetben végrehajtás alá vonhatónak tekinteni. Hogy a törvényhozás szándékának ez a magyarázat felel meg, ez kitűnik abból, mikép az 1881 : LX. tcz. 51 § b) pontjának hatályban léte alatt is, a birói gyakorlat rendszerint nem e szerelvényeket mint testi dolgokat, hanem azoknak sokkal értékesebb használati jogát tekintette zár alá vehetőnek. Ha tehát helyt foghatna az a magyarázat, hogy habár a Vn. jelzett intézkedése folytán az ily szerelvény akkor sem foglalható le, ha az magántulajdon tárgya, azonban az ily szerelvény használati joga a Vn. intézkedése daczára mégis lefoglalható volna, akkor o tárgyak lofoglalhatóságára a jogi helyzet tulajdonképen nem változnék, lényegében tehát tárgytalan volna a törvényhozásnak az az intéz-