Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 7-8. szám - Az igazságügyi reformok és a "Telekkönyv"

125 eddigi bonyolult számozással, kétségteleníil lényegesen előmozdítja a telek­könyv áttekinthetőségét. Más kérdés az, hogy a telekkönyvi térkép kicsiny terjedelmű ábráiba beírható lesz-e az uj helyrajzi szám ugy, hogy az előbbi helyrajzi szára is (áthúzva) olvasható maradjon. E részben mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy az olyan ábrába, amelybe öt számjeggyel például 11,916. számmal meg­jelölt törzsrészlet eldarabolása folytán keletkezett alrészletnok az eddigi szabályok értelmében alkotott —helyrajzi számát be lehet irni, rend­szerint az uj szabályoknak mogfelolő -|y^jj! szám is belefér. Ha pedig ki­telesen a vonal alatt a nevozöboli öt számjegy nem fér el, noha a számláló­beli öt számjegy a vonal felett kiiiható : akkor a telekkönyvi térkép kér­déses kicsiny ábrájába csak az alrészletnok száma írandó, ellenben a törzs­részletnek száma a törést jelző vonal alatt itt elmaradhat, mert az alrész létnek száma, az ez alá tett törési vonal ós a térkép egyéb tartalma épp ugy, mint a törzsrészlotnek a tolokjegyzőkönyvbon ós részletlajstromban mindenkor kiteendó száma kétségtelenné teszik, hogy az alrészlet melyik törzsrószletböl származik. Ez különben a rendelet 11. §-ával sincsen ellen­tétben, mert e rendelet értelmében minden uj részletnek száma egész szám ós a tört alak csak azért áll elő, mert származásának és fekvésének, vagy c.^ak fekvésének kimutatása végett az uj részlet száma alá kiiratik annak a részletnek száma is, amelyből keletkezett, vagy amely mellett fekszik (1. § 2. bekezdés, 5. § 2. bekezdés) ; a telekkönyvi térkép tehát már akkor is ki van egészítve, ha az illető uj térképi ábrába csak az uj részletnek száma Íratott, de a származásra és topograíikus fekvésre utaló törzsrészlet­szám elhagyatott. Ami a rendelet 2. §-ának azt a szabályát illeti, hogy bizonyos esetben a nevezőbe az anyarészlet száma és ez elé zűrjei között az ősrészlet száma is beírható, ennek a szabálynak indoka a következő : Ha pl. a 2. számú 2000 holdas részlet kétszáz vagy több alrószletro oszlott ós később ezek közül pl. az o8. Számú további alrészletekro daraboltatik, az utóbbiak közül a 47ő-tel számozott részletet, ha annak a szama ala csak a 2 iratik ki ( s> ) a már ugyanevvel a nevezővel ellátott kétszáz vagy több részlet között a térképen esetleg nehéz lesz felkeresni. A felkeresés megkönnyítése végett engedi meg a rendelet 2. §-a, hogy ilyenkor a nevezőbe az anyarészlet szá­mat (5Sj is szabad legyen kitenni, mivel a legújabb (475. sz.) részletet a tér­képen bizonyára hamarabb lehet megtalálni, ha csak az 58. számú anya­részlet keretén belül keli maradni, mintha a 2. száinu ösrészletbol keletke­zett valamennyi (kétszáz vagy több) részlet ábráit végig kell keresni. De a szabály alkalmazásának nincs helye ott, hol az ősrészlet csak 30—40 alrészletre oszlott és azután ezek egyike daraboltatik el. Mert ennyi részlet között az uj alrószJetet a térképen akkor sem nehéz megtalálni, ha valamennyit végig kell nézni. Egyébiránt ez a szabály nem kötelezóleg irja elő az anyarészlet szá­mának a kitételét, hanem csak megengedi azt. A rendelet 3. §-ában előirt „stb." toldás is egyszerűbb ós kevesebb helyet kiván, mintha az eddigi szabályok értelmében a különböző ősrészle-

Next

/
Thumbnails
Contents