Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 7-8. szám - Az igazságügyi reformok és a "Telekkönyv"

118 Melyek a dologbani jogok ? Ezt már nem mondja meg a rendtartás. Csak annyit mond, hogy „törvényes fogalmuknál fogva". Tehát a törvény az irányadó. De melyik törvény'? Itt tehát már megakad a laikus. Mert itt már tudni kell, hogy az irányadó törvény e részben az országbírói értekezlet által megállapított ideiglenes törvénykezési szabályok I. 21. és 156. §-ai értelmében : az osztrák polgári törvénykönyv. De menjünk tovább. Az osztr. polg. törvénykönyv 308. §-ában megtaláljuk a dologbani jogok felsorolását. Eszerint dologbani jogok : a birtok, a tulajdon, a zálog, a szolgalom és az örökösödés joga. Az azonban, aki a magyar magánjogot rendszeresen tanulta, tudni fogja, hogy a birtokjog és az örökösödési jog nálunk nem dologi jogok. A birtok nem is jog:, csak tényleges állapot, az örökösödés pedig jogutódlás, és örökösödési jog alatt a magyar jog, nem mint az optkv. 532. §-a a hagyaték birtokbavételének, hanem az abban való részesedésnek jogát érti. és — ellentétben az optkv. 799. §-ával — az örököst az ipso iure való átszállás elvénél fogva az örökség megnyíltával kifejezett elfogadási nyilatkozat nélkül tulajdonosnak tekinti. Ellenben — habár az optkv. nem emliti — a tkvi rdtás 66. §-ából kim agyaráz hatólag tkvi bejegyzés tárgya a dologi (telki) teher is. íme, már ahhoz is nélkülözhetetlen a jogtudomány, hogy egyáltalán miféle jogok tárgyai a telekkönyvbe való bejegyzésnek. A tkvi ügykörben tehát még csak megmozdulni sem lehet jogtudás nélkül. De kétségtelen, hogy nem lehet elegendő csak annyit tudni, hogy minő elnevezésű jogok jegyeztetnek be a telekkönyvbe. Tisztában kell lenni ezeknek a jogoknak a fogalmával is. A tulajdonjog és zálogjog fogalmának a megértése és ezeknek a jogoknak a többi jogoktól való helyes megkülönböztetése aránylag még elég könnyen mehet. De már a szolgalmi jognál jelentékeny nehézségek állanak elő. különösen annálfogva, mert a tiltó (prohibitiv) telki szolgalom (főképen, ha személyi szolgalomként alapitják meg) nagyon közel áll a negatív kötelemhez. Még közelebb áll a kötelemhez a telki teher, amelynek a fogalmát az optkv. meg sem határozza s ennek a jogintézménynek a jogi természete a tudományban is a legvitásabb kérdések egyike. Az pedig szerfelett fontos, hogy a dologi jogokat a kötelmi jogoktól helyesen tudjuk megkülönböztetni, mert a kötelmi jogok közül csak az elővásárlási, visszavásárlási és a bérleti jog jegyezhető be a telekkönyvbe. Tisztában kell tehát lenni a kötelmi jogok fogalmával, fajaival és természetével is. A legelemibb ismereteket tárgyaltam eddig — ezeket is csak vázlatosan — s máris szó volt csaknem az összes magánjogokról. A tkvi rdtás 63. §-ának első bekezdése értelmében csakis az ott felsorolt jogok „kebeleztedeínek be vagy jegyeztetfteínek elő".