Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 7-8. szám - Az igazságügyi reformok és a "Telekkönyv"

115 okiratot az előírt alaki szempontból (külső és belső) vizsgálat alá vegye és ha az a megkívánt formáknak megfelel, azt nyilvánkönyvileg elkönyvelje. Hol van itt szükség az itélőmesterre, a bíróra ?! Bizony nincs rá szükség. Tudja is, érzi is ezt mindenki, aki a telekkönyvi hatóságokkal hivatás- és kötelességszerüleg érintkezik. Innen lehet aztán kimagyarázni azt az indolentiát is, amivel bíráink legnagyobb része a tlkvi bíráskodás iránt viseltetik. Nem talál ott előképzettségének, tudásának, ambitiójának megfelelő foglalkozási kört s vagy sablonos és egyoldalú beámterré devalválódik, vagy pedig rendes teendője rovására — privát diligentiából — más és megfelelőbb ügyszakban vállal magára foglalkozást, amely esetben a telekkönyvi ügyek ellátása legtöbbször kezdő fiatal jogászok kezére kerül. Annak aztán, hogy az ilyen jogi stílusgyakorlatok mennyire segítik elő az ügymenetet: a telekkönyvvezetők a megmondhatói. Még jó szerencse, ha a személyzeti viszonyok, vagy az egyéni buzgalom lehetővé teszik, hogy az elintézéseket az említett és ehez lényegileg hasonló esetekben a telekkönyvvezetők teljesítsék. Jó szerencse, ha az itt és igy nyert időt tlkvi bíráink az igazságosztás javára másként hasznosítják. Hosszú és állandó gyakorlat, fegyelmezett figyelem szükséges a telekkönyvi szak jó ellátásához, nem birói palást. Miért alkalmaz az ország 370 telekkönyvi hatóságnál legalább 400 birót olyan munkával, ahol erre a díszes és költséges állásra nincsen szükség? Lehetne találni és van is mód reá, hogy a telekkönyvi ügymenetet a mostani személyzettel akkor is biztosítsák, ha a bírákat innen a fórumra az Ítélőszékbe szólítják. Ugyanezen eset áll a betétszerkesztési és telekkönyvi helyesbítési eljárásnál alkalmazott majdnem 100 biróra nézve is. Itt sincs a birói igazmondásnak a legkisebb tere sem. Hosszú és háborittatlan tényleges és jogos birtokosokat kell az erre vonatkozó pár szakaszban felsorolt alakiságok szem előtt tartásával telekkönyvi tulajdonosokká bejegyezni, vagy a már igazolatlan megszűnt jogokat törölni. Amint pedig ennek a telekkönyvileg érdekelteltek közül csak egy ellenkezője is akid, bármennyire meglegyen győződve a bizottság a tényleges birtokos elvitázhatatlan igazságáról, a hibás telekkönyvi állapot érintetlen hagyásával a feleket bíróság elé kell utasítani jogaik ki vívására.