Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1910 / 3. szám - A tulajdoni hányadrészt kifejező törtszám megváltoztatásáról czimű czikkhez

46 Az arányos osztás vagy az egységre hozás alkalmas ugyan ilyen esetben az nj tört kiszámítására, de ez is complicaltabb mint az általam ajánlott egyszerű müvelet: az összeadás. Az arányos osztásra például vegyük az előbbi példát. A megmaradt számlálók összege 12 + 13 4- 50 =•» 75. Mivel pedig a 20 d-öl lejegyzése után 80 Oöl jegyeztetett vissza ; 80 : 75 = 1'066, 12 X 1-066= 12*792, 13 X 1 066=* 13 858 és 50 X 1 066 — 53*3. A tizedes törteket elhanyagolva az uj törtek ezek lesznek : 13/80, 14/ 53/ '80 e& '50Természetes, hogy mivel a volt úrbéresek és közbirtokosok arányosított erdejére nézve az egyes tulajdonostársaknak is a közösségből hányadrészeikkel kilépni rendszerint csak úrbéri uton szabad, ilyen esetben a hányadrészeket kifejező uj törtek kiszámítása az úrbéri bíróság kötelessége volna. Ámde ha az ezt elmulasztja, a telekkönyvi hatóságnak, illetőleg a telekkönyvi tervezeteket hitelesítő bizottságnak, esetleg a betétszerkesztő bizottságnak lesz feladata az uj törteket kiszámítani. A fent közölt czikk kilenczedik bekezdésére vonatkozólag még kiemelendő, hogy a publica fides a telekkönyvben kitüntetett területre nem vonatkozik. A telekkönyvben kitüntetett terület pusztán azonosítási adat, ép ugy mint a művelési ág és a dülő megnevezése. Az a felfogás, hogy a telekkönyvben tulajdonosként bejegyzett személy annyi D-öl területű földrészletnek a tulajdonosa, a mennyit a telekkönyv mutat, nyilván téves. A telekkönyvnek a telekkönyvi részlet területére vonatkozó ténybeli adata ép ugy lehet helyes, mint hibás. Hibás lehet akkor is, ha a területre vonatkozó adat részletes felmérés alapján készült munkálatból vétetik át. Ott, ahol sem a részletes kataszteri felmérés még meg nem történt, sem a községi határ birtokrendezés következtében mérnökileg részletesen még fel nem méretett, ahol tehát a területre vonatkozó adatok műszaki képzettséggel nem rendelkező pénzügyi közegek által szerkesztett kataszteri telekkönyvből vétettek át, a telekjegyzőköuyveknek a telekkönyvi részletekre vonatkozó területi adatait szentírásnak tekinteni valóságos hiba. Az a felfogás, hogy a publica fides a területre is vonatkozik, ugyanis azt jelentené, hogy a telekjegyzőkönyvbe tulajdonosként bejegyzett személy annyi D-öl területnek a tulajdonosa, amennyit a telekjegyzőkönyv vonatkozó adata mutat. Ebből az következnék, hogy ha az illető „telekkönyvi tulajdonos* a valóságban kevesebb