Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1910 / 2. szám - Az utóajánlatról

31 ügylet a harmadik személy és az egyik házastárs, a másik jogügylet pedig a harmadik személy és a másik házastárs között köttetett s igy ezek az 1886. évi VII. t.-czikk 22. §-a alá nem esnek. Az emiitett jogügyletek külön-külön írásba foglalás esetén bizonyára nem esnének közjegyzői okirati kényszer alá, egyazon magánokiratba foglalás- esetén sem vonhatók tehát a közjegyzői törvény idézett szakasza alá. A telekkönyvi hatóság tehát nem követett el szabálytalanságot, amikor a vonatkozó bejegyzési kérelemnek helyt adok, habár a kérdéses jogügyletek nem voltak közjegyzői okiratba foglalva. A haszonélvezeti jog csakugyan átruházhatatlan (elidegeníthetetlen) és át nem örökíthető*) és határozott személyhez kötött jog s ezért megszűnik, ha a jogosult személy (a kérdéses esetben : a feleség) meghal. E szolgalmi jognak ekként való megszűnésével a'fekvőség ettől a tehertől mentes lesz. A telekkönyvben a jogosult személy elhalálozásának kimutatása következtében foganatosított törlés csupán deciarativ bejegyzés, vagyis constatálása annak, hogy a haszonélvezeti jog a jogosult személy halálával már megszűnt. Szó sem lehet tehát arról, hogy a feleség haszonélvezeti joga-örököseire vagy harmadik személyre átszálljon és ilyen átszállás a telekkönyvben bejegyeztessék. A szolgalom megszűntével természetesen a fekvőség tulajdonosát (a fenforgó esetben tehát: a férjet) fogják mindazok a jogok, amelyek a haszonélvezeti jog tartalmát kitették, — illetni, de nem a felesébe jogán, hanem tulajdonjogánál fogva, amennyiben a feleségének a fekvőségre vonatkozó haszonélvezeti joga többé nem áll útjában annak, hogy a fekvőség felett teljes jogi uralmat gyakorolhasson. Minthogy levelében haszonélvező tulajdonosról is beszél, megjegyezzük, hogy az úgynevezett osztott tulajdonról az Opt. 357. §. szerint akkor lehet szó „ha valakinek a dolog állagára, a másiknak ellenben, a dolog állagára való valamely jog mellett annak haszonvételére van kirekesztő joga". Nem keletkezik tehát osztott tulajdon, ha a „haszonvételre" jogosultat a dolog állagára vonatkozó valamely jog nem illeti meg. Ilyen esetben tehát nincs „haszonvevő tulajdonos", hanem a szerződés tartalmához képest bérlő, haszonbérlő, haszonélvező stb. „Osztott télajdon" esetén mind a „főtulajdonjog", mind a „haszonvételi tulajdonjog" külön átruházás tárgya lehet. Ha az osztott tulajdon megalapítása tekintetében a házasfelek nem egymással, hanem harmadik személlyel szerződnek, — közjegyzői okirat a jogügyletnek nem érvényességi kelléke. R. A. urnák. A 21224 1896. I. M. sz. renndelet 7. §-ának világos rendelkezése szerint a telekkönyvi átalakító dijnoknak csak 3 K napidijpótlék csupán a telekkönyv-átalakítása vagy helyesbítése során felmerülő kiküldetések esetében jár, minden más kiküldetés esetében áll az idézett ig. min. rendelethez mellékelt 811/1896. P. M. sz. szabályzat 5. §-a második bekezdésének általános szabálya, mely szerint a dijnoknak (tehát a tlkvi átalakító dijnoknak is) hivatalos kiküldetése alkalmával -4 K napidíjpótlékra van igénye. Az Ön *) A haszonélvezet gyakorlása azonban másra (persze csak kötelmi szabállyal) átruházható.