Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1910 / 12. szám - A végrehajtási novella a gyakorlatban. 1.- 4. [r.]

187 az osztály következtében megosztott fekvöség eldarabolási vázrajzát a telekkönyvi szabályok szerint „kiállítani" (1. id. tczikk 55. §-ának első mondatát és 6. számát). Hogy az ilyen eldarabolási vázlatrajzot hogyan kell megszerkeszteni, azt nem az 1894. évi XVI. tczikk, hanem a tkvi szabályok mondják meg. (L. a tkvi rendeletek 49. §-át, 56. §-a c) betűjét; az 1853. április 18-iki helyszinelési rendelet 32. §-a c) betűjét; az 1853. szept. 16-iki helyszín, utasítás 19. §-a utolsó bek.; az 1854. jul. 23-iki helyszinelési oktatás 45—49. s 85. §-ait, az 1888. évi 3834. ÍM. sz. rendeletet). A kir. közjegyző tehát eljárásában ezekhez a tkvi szabályokhoz kötve van. Ha a szükséges eldarabolási vázlatrajzot netán maguk a felek készítik is el, a kir. közjegyzőnek akkor sem szabad minden eritica nélkül elfogadni és a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolni, hanem köteles azt a szabályszerűség szempontjából megvizsgálni s annak hiányait pótolni, hibáit kiigazítani, esetleg uj, szabályszerű eldarabolási vázlatrajzot szerkeszteni, mivel az eldarabolási vázlatrajz megszerkesztése voltaképen a kir. közjegyző feladata. Ha a kir. közjegyző ezt a kötelességét nem teljesiti, a hagyatéki bíróság kénytelen lesz öt az eldarabolási vázlatrajz szabályszerű megszerkesztésére utasítani, mert eldarabolási vázlatrajz hiánya vagy szabálytalanságai miatt a hagyatéki bíróság a hagyaték tárgyában szabályszerű határozat hozatalában gátolva volna. A törvény szerint ugyanis „a bíróság a hagyaték átadását tartalmazó" végzésben „. . . az örökösöket, valamint az egyezségnek megfelelően megosztott hagyatékból járó örökrészüket . . . meghatározza". A törvény szerint továbbá „a telekkönyvczett ingatlanoknak telekkönyvi megjelölésével kimondandó, hogy azok tulajdonjoga kinek vagy kiknek a javára s minő részben vagy hányadokban kebelezendő be ..." (1. id. tczikk 72. §-ának második bek.). Ha tehát valamely hagyatéki fekvöség eldaraboltatik, akkor a kérdéses fekvőségböl a megosztás által keletkezett alrészleteket a hagyatékátadó végzésben nem elég csupán uj helyrajzi számaik szerint megjelölni, hanem utalni kell a hagyatéki iratokhoz csatolt eldarabolási vázlatrajzra is, mivel e nélkül a kérdéses eldarabolás folytán keletkezett alrészletek „telekkönyvileg" kellően megjelölve nem volnának. Ezért akkor, amikor a hagyatékátadó végzés tkvi foganatosítás végett a tkvi hatósághoz áttétetik, a hagyatékátadó végzésen kivül az eldarabolási vázlatrajz is átküldendö. Minthogy tehát az eldarabola&i vázlatrajz az emiitett esetekben a hagyatékátadó végzés kiegészítő része, annak mindenesetre szabályszerűen szerkesztettnek kell lennie. Hiszen ha a vázrajz nem szabályszerű, akkor az illető tkvi részletek a hagyatékátadó vég* zésben hibásan vagy hiányosan jelöltetnének meg. Ekkor természetesen a hagyatékátadó végzés nem volna szabályszerű. Különben a hatósági cselekmények komolyságának rovására is esne, ha a hagyatéki bíróság az eldarabolási vázlatrajzokat egyáltalában n m vizsgálná meg és azokra érdemi határozatot alapitana oly esetben is, amikor nyilván latja, hogy a tkvi hatóság a vázrajz lényeges hibája miatt vagy a vázrajz hiányában a hagyatékátadó végzést kénytelen lesz elutasítani, pl ha a leiek a kérdéses részletet három részre osztották, a vázrajz szerint pedig ez négy részre van osztva; vagy a hagyatékátadó végzéshez más és nem annak a részletnek megosztására vonatkozó vázlatrajz van csatolva, amely részlet megosztásáról a hagyatékátadó végzés rendelkezik vagy ha a megosztásról vázrajz egyáltalában nincsen stb.