Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1910 / 1. szám - A végrehajtási törvény eltörölt 156. §-a

11 a telekkönyvvezetők érdekeivel, mintha a telekönyvvezetők nem is az irodatisztek, írnokok köréből regrutálódnának. *) Azon uton nem találkoztam egyetlen telekkönnyvvezetővel. de még bírósági kezelő tisztviselővel sem, ellenben annál több pénzügyi tisztviselő tartott kincses Kolozsvár felé, pedig ezek régi ellenesei karunknak s már a szegedi kongresszuson szemünkre lobbantották a telekkönyvvezetőktöl megkívántató kvalifikáció alacsony voltát, — mintha épen ez nem volna a mi legnagyobb sérelmünk. Nem lehet célom, hogy a Kongresszuson történteket ecseteljen, röviden csak annyit jelzek, hogy annak lefolyása lélekemelő volt s fölülmulta várakozásomat. Az ott szőnyegre került s határozattá emelt elvek, kívánságok, javaslatok megvalósulása soha nem remélt előnyöket biztositana az állami tisztviselők egyetemének. Gróf Batthyány Tivadár ottani szereplése meggyőzött arról, hogy az állami tisztviselők boldogulását, sorsuk javulását szivén viseli, Dr. Andor Endre főelőadó kongresszusi beszéde pedig frenetikus tapsvihart váltott ki az impozáns számban összesereglett lelkesült hallgatóságból. Az albizottságokban sorra kerültek fontosabb, nagy jelentőségű s horderejű ügyek, milyenek a szolgálati pragmatika, a nyugdíjtörvény revíziója, a státusrendezés, fizetésrendezés, lakpénzrendezés javaslatai. Ezek mind életbevágó kérdések, melyeknek helyes megoldásától függ a mi jólétünk. Mint telekkönyvvezetöt, ki karunk érdekeit szivemen viselem, megnyugvással töltött el annak észlelete, hogy egyik kartársunk fontos pozíciót vívott ki magának az állami tisztviselők országos egyesületének intéző 'körében. Ez Harmáth Domokos tordai telekkönyvvezető, ki a státusrendezési albizottság tárgyalását, mint annak elnöke, vezette s a telekönyvvezetők érdekében a kongreszszuson iel is szólalt. A plénumban fölolvasták az egyes ágazatok külön egyesületének, köztük a birák és ügyészek országos egyesületének átiratait, melyekben az állami tisztviselők országos egyesületéhoz való csatlakozásukat s abba való belépésüket jelzik. Sajnálattal nélkülöztem !) Szilágyi egy izben azt találta irni, hogy az iktató teendője fontosabb a telekkönyvezetö teendőjénél mert hiszen „ha a rangsorozatot az iktató be nem tartja, hiába beszélnek a hitelbiztosítás szempontjából a telekkönyvvezetői munka fontosságáról." Ilyen logikával bátran ki lehet sütni, hogy a kúriai biró tevékenységének fontossága eltörpül az iktatóé mellett. K. B,