Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1910 / 11. szám - Telekkönyvi korlátozás - hivatalból 1-2. [r.]
153 egymásután jönnek az 1877: VIII. tcz.-re való utalással korlátozást tartalmazó végzések. A bekebelezési kérvényekben a zálogjogot X. kölcsöntőke, ennek Y. % kamatai, Z. törlesztési részletek és 3°/o kártalanítási dij erejéig kérik bekebelezni. A telekkönyvi hatóság végzése a kért zálogjog-bekebelezést természetesen elrendeli, egyben azonban — az 1877: VITI. tcz.-re való utalással — hozzáteszi: „ugy azonban, hogy ezen kamatok és kártalanítási dij együtt a tőke évi 8°/o-át meg nem haladhatják." Ez a hivatalos korlátozás valóságos halálos Ítélet a sztornódijakra. Pedig az 1877: Vili. tcz. 3. §-a, amelyre a telekkönyvi hatóság e gyakorlatát alapítja, nem bármiféle melJéktartozások tekintetében rendeli el a kérdéses megszorító rendelkezés alkalmazását, hanem csak „a felek által határozott összegben kikötött, de százalékban ki nem fejezett melléktartozások tekintetében.* Ezekben az esetekben azonban ilyen határozott összegben kikötött, de százalékban ki nem fejezett melléktartozásokról szó sincs, minek folytán a kérdéses megszorító rendelkezés itt egyáltalán nem alkalmazható. De még kevésbbé alkalmazható a szóban forgó megszorító rendelkezés, ha figyelembe vesszük, hogy itt minden esetben törlesztéses kölcső nőkről van szó, amelyekre nézve pedig egy későbbi törvény, az 1881: LX. tcz. 192. §-ának utolsó bekezdése, akképpen intézkedik, hogy ezeknél a kamatnak és a kötvényen alapuló egyéb járuléknak a tőkével egyenlő elsőbbsége ellen csak annyiban tehető kifogás, amennyiben a tőke és járulék czimén követelt összeg a bekebelezett tőkét és annak a bekebelezésben kitüntetett kamatlábbal, kamatláb ki nem tüntetése esetén pedig hatszáztólival számított három évi kamatait felülmúlja. Eszerint tehát a törlesztéses kölcsönnél a törvény maga is konczedálja, hogy a kamat a járulékokkal együtt meghaladhatja a 8%-ot, sőt a vonatkozó felszámítást hathatós védelembe is veszi, amennyiben annak kifogásolását meg nem engedi, hanem — hogy az esetleges visszaélésnek elejét vegye — csupán azt rendöli, hogy a kamatok és járulékok együttvéve nem haladhatják meg az írásos (illetve, ha ilyenek nincsenek, a törvényes hamatlábbal számított) kamatok három évi összegét. Ha tehát például egy 10,000 koronás kölcsönnél 7% kamat és akár 5% sztornó-dij van kikötve, ez együttvéve esetleg teljes 12%-ot, számszerint 1^00 koronát is kitehet; és az 5% kártalanítási dij sorozása ellen (feltéve, hogy a kamatok és a sztornó-dij összege együttvéve 2100 koronát, vagyis