Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1910 / 6. szám - Egyről-másról
99 Más alapon kel) tehát a megoldást keresni, mert az kétségtelen, hogy fölötte méltánytalan volna 10—20 ives kivonatos másolat megrendelését kényszeríteni ki akkor, amidőn csak néhány (esetleg csak egyetlen egy) érdekli a megrendelőt. Annak, hogy a törvény a kivonatos másolatnál elengedi a megszűnt tételek szószerinti felvételét, — csakis az lehet az oka, hogy ezekre a tételekre rendszerint nincs szükség, a törvény tehát nem akarta a feleket olyasminek megszerzésére kényszeríteni, a mire szükségük nincs. Az analógiát ennélfogva azon az alapon kell alkalmaznunk, hogy a törvény akkor, midőn számbavette azokat a bejegyzéseket, a melyekre esetleg szükség nincs, csak a megszűnt tételekre gondolt, nem gondolt ellenben az itt szóban forgó azokra a bejegyzésekre, a melyek egyáltalán semmi összefüggésben sincsenek azokkal a bejegyzésekkel, a melyekre szükség van, vagyis a melyek egyáltalán nem vonatkoznak a szükséges bejegyzésekben szereplő jogtárgyakra vagy jogokra. Az ilyen bejegyzésekre ópoly kevéssé lehet szükség, mint a „megszűnt tételekre", azokra tehát a törvény idevágó intézkedése bátran kiterjeszthető. Nem szabad azonban figyelmen kivül hagyni, hogy ha a kivonatos másolatba nem is kell bevezetni szószerint a megszűnt tóteleket, azokat mégis „jelezni'' kell. Ez a szabály áll az itt szóban levő szükségtelen tótelekre is. A „jelzésinek kifejezőnek kell lenni. Pl. ha a 49101 — 1881. sz. rendelet szerint vezetett tjkvről kell kiállítani olyan kivonatos másolatot, a mely csak valamely tulajdoni jutalékra vonatkozó fennálló tóteleket tartalmaz : a többi tételek jelzése az illettő jutalékokra való utalással történik (pl. „a B. 153. sorsz. jutalékra vonatkozik.") Magától értetődik, hogy ha valamely tétel csak részben is vonatkozik arra a jutalékra, a mely jutalékkal foglalkozó tótelekre szükség van: azt a tételt szó szerint kell felvenni. Szószerint kell tehát felvenni, azt az első tételt, a mely az összes első tulajdonosokat együtt sorolja fel. Csak azok a tótelek maradhatnak ki, a melyek egyáltalán semmiféle vonatkozással nem birnak. Többeknek. Ugy a betétszerkesztő, mint az átalakító dijnokok illetményeinek rendezése tárgyában az igazságügyi és pénzügyi minisztériumok között tárgyalások folynak. Hogy mikor ós minő eredményre fognak ezek a tárgyalások vezetni, azt természetesen nem tudhatjuk. V. H. urnák. Egyáltalán nem vagyunk abban a helyzetben, hogy felvilágosítást adhassunk arról, hogy a betétszerkesztők létszámából a rendes bírósági létszámba az utóbbi időben miért történtek nagyobb számmal áthelyezések. Dr. K. Za. ügyvéd urnák. Tudtunkkal már több esetben törtónt, hogy egyes bírósági főnökök felügyeleti uton eltiltottak olyan e^yúneket a te* lekkönyvek megtekintésétől, akik evvel visszaéléseket követtek el (zugirászkodtak) s a tkvi hatóság személyzetének is megtiltották, hogy özeknek az egyéneknek a személyes érdekeltség igazolásának esetén kivül felvilágosítást adjanak a tkvekből. Ezek ellen az intézkedések ellen rendszerint az igazságügyminiszterium sem tett észrevételt, ujabban mégis odanyilatkozott, hogy intézkedésre adott esetben inkább a tkvi hatóság illetékes, hogy tehát a kérdés birói útra tartozik.