Telekkönyv, 1909 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1909 / 12. szám - A tulajdoni hányadrészt kifejező törtszám megváltoztatásáról

247 béresek-e vagy kivülök a földesúr vagy a közbirtokosság is, vagy esetleg mások is, avagy a volt úrbéresek nem is voltak a földtulajdonosok közt, stb. Mig az emiitett kifejezés grammaticai értelme és az a körülmény, hogy az általános tkvi helyszíneléskor a község lakosai között olyanok is lehettek, akik nem voltak földtulajdonosok, kizárni látszik azt az értelmezést, hogy ez a kifejezés a községet mint jogi személyt jelenti, addig az x-i 42. sz. tjkvben A. I. alatt felvett ingatlanok feliratában kitett „községi vagyon" kifejezés arra utal, hogy a kérdéses fekvöség tulajdonosa az általános telekkönyvi helyszíneléskor X. község mint jogi személy volt. Ilyen esetben a helyszinelési birtokos megnevezése határozatlan és szabálytalan lévén, e szabálytalanság megszüntetése czéljából az 1888. évi 675. I. M. sz. rendelet í. §-a első bekezdésében és 1. 2., és 4. számában foglalt szabályok szerint foganatosítandó eljárásnak van helye. A kiderítendő tényállástól függ azután, hogy ez a kifejezés a tjkvben miként helyesbítendő. Gamma. A földrészletek telekkönyvileg kitüntetett térmértéke kiigazításának sem a rendes, sem a kivételes telekkönyvi eljárás keretében és sem hivatalból sem kérelemre nincsen helye a kataszteri adatok alapján ott, ahol a részletes kataszteri felmérés még nem foganatosíttatott. Részletes felmérés hiányában ugyanis a kataszteri birtokiv valamely földrészlet területének hiteles kimutatására ép ugy nem alkalmas, mint a telekjegyzőkönyv és az egyik munkálatnak a területre vonatkozó adata épugy lehet hibás, mint a másiké. Már pedig az egyik hibás adatnak másik hibás adattal való helyettesítése épen nem volna kiigazításnak tekinthető. De ha a részletes kataszteri felmérés meg is történt, a földrészletek térmértéke telekkönyvi kitüntetésének a kataszteri adatok alapján való kiigazítása nem mindig fog megfelelni az illető földrészlet telekkönyvi felvételekor létezett jogállásnak, holott a telekkönyvileg kitüntetett térmérték kiigazításának csak az lehet a helyes czélja, hogy a telekjegyzőkönyv azt a térmértéket tüntesse fel, amilyen térmértéket az illető földrészlet telekkönyvi felvételekor kellett volna kitüntetni, ha a földrészletnek (amelynek minden részére nézve azonos jogállásnak kellett fenforogni) valóságos térmértékét akkor szabályszerűen kimutatták volna. Különben is a kétféle munkálat vonatkozó adatainak eltérése esetében sincsen kizárva az, hogy mindkétféle munkálatnak a térmértékre vonatkozó adata a maga czéljának szempontjából helyes. A telekjegyzökönyv ugyanis a telekre vonatkozó jogállást, a kataszter pedig a tényleges birtoklást mutatja és azért lehetséges, hogy valaki a telekjegyzökönyv szerint kisebb vagy nagyobb területű földrészletnek a tulajdonosa mint a mennyinek a kataszteri adatok szerint tényleges birtokosa pl. azért, mert a telekjegyzökönyvi és a kataszteri terület közötti különbséggel egyenlő nagyságú területet a telekjegyzökönyvben tulajdonosként bejegyzett személytől elfoglaltak és ö a birtoklás visszaállítását nem szorgalmazta, vagy pedig megfordítva, ö foglalt a szomszéd földjéből és az elfoglalt területet a saját földjével egyesitette, a szomszéd pedig a birtoklás viszszaállitása iránt a szükséges lépéseket még meg nem tette stb. Ha ilyen esetben a térmérték a telekjegyzőkönyvben kiigazittatik, a telekkönyvi hatóság nemcsak hibásan jár el, hanem esetleg hiábavaló munkát végez akkor, ha a jogosult fél fellépésére az illetékes bíróság az elfoglalt területre nézve a birtoklást utóbb visszaállítja, mert a telekjegyzökönyv ekkor már sem a tulajdoni