Telekkönyv, 1909 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1909 / 12. szám - A tulajdoni hányadrészt kifejező törtszám megváltoztatásáról

245 és az 1893 : XVIII. t.-cz. 94. §-ának hatodik bekezdését szem előtt kell tartani. 5. A bíróság a becslés foganatosítására a helyszínére határnapot tüz és erről a becsüsöket, továbbá a becsültető felet, valamint — amennyiben tőle különböző egyén volna — azt a felet is értesiti, akinek házassága a házassági óvadék biztosítását szükségessé teszi. A felek vagy meghatalma­zottjaik a becslés foganatosításánál jelen lehetnek, do elmaradásuk a becs­lés foganatosítását nem akadályozza. 6. Az 1868: L1V. t.-cz. 216. és 218. §-ainak rendelkezéseit a szóban forgó birói becslések körül is alkalmazni kell. 7. A becslési eljárást vezető bírósági kiküldött a becslés alkalmával a helyszínén jelen lenni és a becsüsöket figyelmeztetni tartozik arra, hogy kö­telesek mindazokat az előfeltételeket, amelyeken véleményük alapszik, úgy­szintén számításuk egyéb alapjait részletesen előadni és az utat, amelyen a véleményezett becsértékhez jutottak, tüzetesen megjelölni, különösen pedig azt kitüntetni, hogy a becslésnél az adóra és amennyiben házakról van szó, a javításokra és a lakások, valamint egyéb helyiségek esetleges üresen ál­lására is tekintettel voltak. Az adóértéktől történt eltérések a becslési jegyzőkönyvben, illetőleg véleményben tüzetesen indokolandók. Figyelmeztetendők továbbá a becsüsök a Btk. 217. és 221. §-a alapján arra is, hogy az ingatlanok túlbecslésétől tartózkodjanak. Az eljárás szabályszerűségére az azt vezető bírósági kiküldött fel­ügyelni és azt, hogy a becsüsök véleményüket a most előadottaknak meg­felelően adják elő, ellenőrizni köteles. De ellenőrizni köteles a bírósági kiküldött a becslés érdemét is. Eh­hez képest ha a megbecsülendő ingatlan térmértéke tekintetében akár a te­lekkönyvi és a kataszteri adatok, akár pedig ezek és a főlek vagy a szak­értők előadása között mutatkozó eltérések a valódi térmértékre nézve ala­pos kétségre szolgáltatnak okot: a becslésnél eljáró bírósági kiküldött a becslés tárgyát képező ingatlan valódi térmértékét lehetőleg pontosan meg­állapítani s ennek eredményét a jegyzőkönyvben feltüntetni köteles. Ha pe­dig a becsüsök által megállapított becsérték a rendelkozésre álló adatok, mint az ingatlan utolsó vételára, a kataszteri tiszta jövedelem és az adóbi­zonylat alapján megállapítható értékektől eltér, a bírósági kiküldött a becsü­söket ez eltérés okainak előadására, különösen az adóértéktől eltérés ese­tén az eltérés okainak tüzetes indokolására felhívni köteles. 8. A bíróság a jegyzőkönyvnek és a becsüsök véleményét magában foglaló iratnak hiteles másolatát a becsültető fél részére kiadja. 9. Fiume városában és kerületében a perenkivüli bírósági eljárásról szóló 1854. évi augusztus hó 9-én kibocsátott nyílt parancs 267. ós követ­kező §-ainak az önkéntes birói becslésre vonatkozó rendelkezései, valamint aa ezekkel kapcsolatos jogszabályok nyernek alkalmazást, de a jelen rende­let 2., 3., 5., 7. és 8. pontjaiban foglaltak ott is szem olőtt tartandók. 10. Az 1896. évi szeptember hó 12-án 49.918. I. M. szám alatt ugyané tárgyban kibocsátott rendeletet (R. T. 1896. évfolyam II. 254 lap. Igazságügyi Közlöny V. évfolyam 303. lap) hatályon kívül helyezem.

Next

/
Thumbnails
Contents