Telekkönyv, 1909 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1909 / 6. szám - Az óvadéki jelzálogjog átruházása

120 nem kívántatik, miért követeltessék az átruházáshoz ? És ha a jelzálogjog járulékossága következtében a jelzálogjog átruházása eo ipso maga után vonja a jelzálogjoggal biztosított követelés átszállását is, — miért legyen akkor szükség az óvadéki jelzálogjog átruházásának szabályszerű igazolásán felül annak igazolására, hogy a szerző az alapul fekvő jogviszonyból keletkezett és keletkezendő követélésekből azokat, amelyek a jelzálogi igény érvényesítésekor fennállanak, — megszerezte ; vagy még annak igazolására is, hogy az alapul fekvő viszonyban a hitelező helyét elfoglalta ? De különösen mi alapon követeltessék annak az igazolása, hogy ehhez az adós is hozzájárult ?! Hiszen vitán felül álló tétel, hogy követelések (akár meglevők, akár jövőbeliek) engedményezéséhez nem szükséges az adós beleegyezése. Az adóst a hitelezőcsere jogilag nem érdekelheti. Ahoz pedig, hogy az egyes követelések engedményeztethessenek, egyáltalán nem szükséges, hogy abban a viszonyban, amelyből ezek a követelések keletkezendők, az engedményes a hitelező helyét elfoglalja. Nem látom akadályát annak, hogy ha én, a kereskedő, X-nek áruhitelt nyitok, miért ne cedálhatnám az ebből a viszonyból folyóan X ellen keletkező követeléseimet, akár azok keletkezése előtt is a hitelezőmre, X-ra ? ! Hiszen feltételes és jövőbeli követelések is engedményezhetők ! Látszólag kétségesebb, hogy az alapul fekvő jogviszonyból keletkező egyes konkrét követelések engedményezhetők-e önállóan ? Miként ugyanis fentebb kiemeltük, a jelzálogjog járulékosságánál fogva a követelés jelzálogjog nélkül át nem ruházható. Egy maximalis összeg szereplése az óvadéki jelzálogjognál nem azt jelenti, hogy olyan egy vagy több követelés keletkezhetik, amelyeknek összege a maximalis összeget tul nem haladja. Nem azt mondja a tkvi rdtás 65. §-nak második bekezdése, hogy az az összeg adandó elő, amelynek erejéig követelések keletkezhetnek, hanem „ameddig a hitel vagy kezesség (jótállás) terjedjen". Az alapul fekvő viszony tartama alatt keletkezhetik akárhány követelés, egyik követelés a másikat válthatja fel (az adós pl. egy vagy több követelést kielégítvén, ezek helyett ismét ujak keletkeznek),' a jelzálogjog érvényesítésekor azonban ezek közül csak annyi érvényesíthető, amennyi fennál és a maximalis összeget meg nem haladja. Nem mondható ilyen körülmények között, hogy a maximalis összeg kezetében keletkezett követelések már keletkezésük pilla-