Telekkönyv, 1909 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1909 / 5. szám - A telekkönyvi intézmény oszlopai

104 mely érdekelt félnek egyoldalii paszta kérelmére töröltetnek ki amiatt; mert azok a döntvény indokolásában felállított kellékeknek meg nem felelnek. A döntvénynek rendelkező része nem mondja azt, hogy a döntvényben körülirt feltételeknek meg nem felelő telekkönyvi feljegyzés hatálytalan ; nem mondja, hogy az ilyen feljegyés a további nyilvánkönyvi jogok bejegyzését nem gátolja és azt sem mondja, hogy az ilyen feljegyzés kitörlését a telekkönyvi hatóságnál bár- ^ mely érdekelt fél kérheti. Mindez az indokolásban van kimondva. Ámde a döntvénynek rendelkező része, nem pedig indokolása az irányadó. Az indokolás hiába állit fel jogszabályokat és feltételeket, hiába mond ki akármit, ha azok nincsenek kifejezve a rendelkező részben, figyelembe nem jöhetnek, törvényes joggyakorlat alapjául nem szolgálhatnak. A döntvény indokolásának azt a kijelentését tehát, miszerint a döntvény rendelkező részében körülirt feltételeknek meg nem felelő feljegyzés hatálytalan, hogy az ilyen feljegyzés a további nyilvánkönyvi jogok bejegyzését nem gátolhatja és hogy annak kitörlését a telekkönyvi hatóságnál bármely érdekelt fél kérheti, a konkrét esetekben eljáró (itélő) biró figyelembe nem veheti. És ha mégis megteszi: akkor a telekkönyvi intézmény alapelveibe ütköző módon jár el s döngeti azokat az oszlopokat, amelyeken az nyugszik. Kisértsük meg már most bírálni magát a döntvényt. Ennek meghozatala előtt általában az volt a joggyakorlat, amit a m. kir. Kúriának 1895-ik évben márczius hó 29-én meghozott 59. számú teljes ülési polgári döntvénye fejezett ki. Elszórtan jelentkezett egyes kivételek ennek a joggyakorlatnak általánosságát nem szüntethették meg. Ez a joggyakorlat pedig megfelelt a íenálló törvényeknek. Nem volt és nincs mai napig sem törvény, amely az elidegenítési és terhelési tilalmat feltételekhez kötné, a legkevésbé is korlátozná. A m. kir. Kúria teljes ülési döntvénye pedig nem törvény. A m. kir. Kúria tehát hiába állit fel valamely döntvényében uj jogszabályokat, föltételeket avagy korlátokat, azok nem lehetnek kötelező érvényűek ; mert a m. kir. Kúria nem törvényhozó testület és igy uj jogszabályok alkotására hivatva nincs. A m. kir. Kúria ugyan „tételes jogszabályaink"-^ hivatkozik 74. számú teljes ülési polgári döntvényének indokolásában,