Telekkönyv, 1909 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1909 / 5. szám - A telekkönyvi intézmény oszlopai

101 felfolyamodással támadta meg a többi közt a következő okoknál fogva is. Örökhagyó A. végrer Jelétében az ingatlant B.-nek a feljegyzett korlátozás terhével hagyományozta, mely hagyományozott ingatlanságot az öiökös B. a korlátozással együtt fogadván el, az neki hagyatékbiróságilag is e korlátozás terhével adatott át, az ingatlan tulajdonjogát eme korlátozással szerezte meg ; ennek a kitörlései tehát épen a m. kir. Kúria 74. számú teljes ülési polgári döntvénye értelmében B. nem jogosult kérni. De nem is tartozik a telekkönyvi hatóság illetékességi körébe a végrendelet alapján a hagyatéki bíróság által az örökös beleegyezésével az örökségnek az örökhagyó által kikötött korlátozás terhével történt elfogadása mellett megállapított és az ingatlanságnak mint örökségnek átadásával egyidejűleg feljegyzett elidegenítési és terhelési tilalomnak jogi természetét megbírálni; mert annak elbírálása, vájjon a bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalomnak az anyagi jog szempontjából van-e s mily joghatálya ? a perben itélő biró feladata. Amidőn tehát a telekkönyvi hatóság a szóban forgó korlátozást kitöröltetni rendelte és ez által annak érvényességét is elbírálta, hatáskörén túlterjeszkedett. A másodbiróság azonban nem méltatta figyelmére a felfolyamodásban előadottakat, hanem helybenhagyta az elsőbiróságnak a kitörlést elrendelő végzését azért; mert a feljegyzett tulajdoni korlátozás C-nek bekebelezett zálogjoga, illetve zálogjogilag biztosított követelése biztosítására szolgál s mert a m. kir. Kúriának 74. számú teljes ülési polgári döntvényében elfoglalt jogi álláspont szerint az elidegenítési és terhelési tilalom érvényességéhez azon feltételen kivül, hogy az a tulajdonjog átruházásával egyidejűleg jegyeztessék föl, szükséges az a feltétel is, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom az átruházónak vagy harmadik személynek a tilalmas ingatlan állagára vonatkozó igénye biztosítását czélozza ; miből a döntvényben elfoglalt jogi álláspont szerint az is következik, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom a aiyilvánkönyvi ingatlan állagára vonatkozó igény biztosításán kivül más dologi jog, milyen a zálogjog is, oltalmára nem szolgálhat és igy eme döntvény indokolásának 17-ik bekezdése szerint oly elidegenítési és terhelési tilalom, mely a fenébb jelzett kellékeknek meg nem felel, nyllvánkönyvi bejegyzés tárgyát nem képezheti s ha az bejegyeztetett, mint hatálytalan, bármely telekkönyvi érdekelt kérelmére a telekkönyvi hatóság által törölhető.