Telekkönyv, 1909 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1909 / 4. szám - Az uj birtokrendezési eljárás

94 tulajdonos a bizottság előtt tett szóbeli nyilatkozatban is megadhatja: nincs hátra más, mint arra a törvényakaratra következtetni, hogy az 1886 : XXIX. t.-cz. 15-ik §-ának b) betűje esetében a bejegyzési engedélyt szintén a testi átadást dokumentáló tényleges birtoklásnak kell pótolni. A tényleges birtoklás igazolásától tehát ebben az esetben sem lehet eltekinteni. Ha a törvény az a) betű esetében a bekebelezés hiányzó kellékeinek pótlását szűkségesnek tartja és követeli, nem lehet ez másképen a b) betű esetében sem, mert a két eset közt nincs más különbség, minthogy az egyikben van okirat, a másikban meg nincs. Mindez pedig legális magyarázattal is támogatható, mert a midőn az 1892 : XXIX. t.-cz. 2-ik §-ának végbekezdése az 1886 : XXIX. t.-cz. 15-ik §-a alapján csak két éves tényleges birtoklás igazolásának feltétele alatt engedi meg a bejegyzést és az 1886 : XXIX. t.-cz. 15-ik §-ának nem csupán az a) betűje esetére irja ezt elő : akkor ebből csakis azt lehet következtetni, hogy az 1892 : XXIX. t.-cz. az 1886 : XXIX. t.-cz. 15. §-át akképen értelmezi, hogy e § alkalmazásának a tényleges birtoklás egyaránt előfeltétele a § a) betűje esetében éppúgy, mint b) betűje esetében. Ezúttal hozzánk intézett leveléhez egyébiránt több szavunk is van. Azt hisszük, hogy — a fentebb előadottakra tekintettel — azt felesleges is bővebben indokolnunk, hogy korábbi üzenetünkben is mi szintén az általános tkvhelyesbitési esetet értettük. Nemcsak az ált. tkvhelyesbitő eljárásban, de a betétszerkesztési eljárásban is igazolandó az 1886 : XXIX. t.-cz. 15-ik §-a b) betűjének esetében a tényleges birtoklás. Azt tetszik mondani, hogy ennek a kelléknek szigorú megkövetelése megnehezíti azt, hogy a kiküldőit osztályt létesítsen. Hiszen ezt nem is szabad megtennie ! Az 1886 : XXIX. t.-cz. 15-ik §-át csakis abban az esetben szabad alkalmazni, amikor a jogügylet (akár osztály, akár vétel, akár más causalis jogügylet) már létrejött. Ez az id. szakasznak ugy a), mint b} betűjében világosan ki van fejezve. Dehát a jogügylet létrejötte sem elég, mert a szóban forgó szakasz avval a világos kijelentéssel kezdődik, hogy csak a tényleges birtokos tulajdonjoga jegyezhető be a § alapján, kell tehát az is, hogy a jogügylet létrejöttén kivül még a tényleges birtoklás is fennforogjon. Jogügyletek felvételére, irásba — még hozzá közokiratba — foglalására a kiküldöttnek mint ilyennek (mert közjegyző is lehet kiküldött) a hatásköre ki nem terjed. Az a kiküldött, aki ilyesmit tesz, határozottan visszaélést követ el! M. I. urnák. A tkvi rdtás 170. §-a egyáltalán nem engedi meg a feleknek azt, hogy a tjkvekröl, illetve betétekről vagy az okiratgyüjteményben (vagyis az irattárban) őrzött akármiféle okiratról is ők maguk másolatot készítsenek. Tehát akkor sincs megengedve ez a másolatkészítés a feleknek, ha azt ironnal akarják eszközölni. Az id. szakasz utolsó bekezdésében foglalt, e tekintetben való különbségtételt csupán a „rövid jegyzetek" készítésének eseteire vonatkozik. A másolatok készitésére arra való minden tekintet nélkül van a feleknek megtiltva, hogy ezt ironnal avagy tintával végzik-e. Ez a fennálló szabály, amely eddigelé megváltoztatva nem lett. A tkvi ügykezelésre nézve a 3436/1874. Im. sz. a. kiadott utasítás 1. §-a szerint ugyanis a birói ügyviteli szabályoknak csak azok a rendelkezési alkalmazandók a tkvi ügyvitelnél, amelyek a tkvi rdtásnak ügyviteli szabályait (156—175. §§.) kiegészítik. A birói ügyviteli szabályok 244. §-át tehát a tkvi ügyvitelben alkal-