Telekkönyv, 1908 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1908 / 4. szám - A mai jelzálog-előjegyzésnek visszásságai

82 jegyzés igazolására indítandó pereket jó sokáig el lehet húzni halasztási kérelmekkel, amely huza-vona alatt az ingatlan értéke megmarad a lekötöttségben, mi a reálhitelre ujabb csapás. 2. Ha az igazolási kereset nem sikerül, az elutasított fél, a hitelező, felfolyamodással élhet, melynek elintézéséig — mi hónapokig elhuzódhatik — az előjegyzésből származó lekötöttsége az ingatlannak megint továbbra nyúlik. 3. Az igazolási perben csak a követelés valódisága, fennállása képezi a birói cognitió tárgyát, az pedig, hogy a hitelezőnek van-e jogczime a zálogjoghoz, bármily alapon (adós engedélye, birói Ítélet vagy törvény alapján) szóba se jön. 4. A mindennapi tapasztalat tanúsítja, hogy a hitelező sokszor dubiosus követelése számára kért zálogjog előjegyzésénél nem éri be avval, hogy az adósnak csak egy jószágtestére korlátolná az önhatalmú foglalást, melyből egymagában is telnék a követelés számára fedezet, hanem egyetemleges zálogjogot kér az adós összes ingatlanaira, mi által az adós, mint ingatlan tulajdonos, oly helyzetbe jut, mintha annyiszor volna tartozásban, ahány betétben vagy telekkönyvi testen a zálogjog appareálódik. Ez a jelenség akárhányszor teljesen aláköti az adós reálhitelét. Ez ellen sem nyújt a telekkönyvi rendtartás orvoslást, a bíróság elrendeli az egyetemleges zálogjogot, noha az osztrák polgári törvénykönyv 1374. §-a, melynek érvényéhez nálunk nem fér kétség, lehetővé tenné a bíróra, hogy az egyetemlegesen kért zálogjogot vagy arányosan ossza szét az egyes telekkönyvi testeken, vagy pedig korlátolja azt az úgynevezett pupilláris biztosíték határáig. Ez az uj telekkönyvi betétekben könnyen megvalósítható, mert ezek az ingatlan tiszta kat. jövedelmét feltárják, melyekből az ingatlan értéke megállapítható, a régi telekjegyzőkönyvekben mégis ezt nehezebb keresztül vinni. Végül 5. majdnem állandósítja a bajt telekkönyvi rendtartásunk 103. §-a, mely megengedi, hogy azon esetre, ha a hitelező az igazolási keresetet a törvényes idő alatt be nem nyújtja, vagy ha a halasztás iránti lépéseket elmulasztja és ennek folytán az előjegyzett zálogjog töröltetik a terhelt fél kérelmére, a hitelező ismételve kérhessen zálogjog-előjegyzést ugyanezen követelése számára. Ha eme ismételt előjegyzéssel nem szerzi is meg a hitelező az előbbinek a prioritását, de azért alkalmas az arra, hogy az adós reálhitelét tönkre tegye, mert ismeretes, hogy az aránylag olcsó kamatlábra kölcsönt nyújtó nagyobb intézetek az ily előjegyzéssel terhelt ingatlanra vagy egyáltalában nem szavaznak meg kölcsönt, míg az előjegyzés igazolása el nem dőlt, vagy ha adnak is kölcsönt, az előjegyzett kö-