Telekkönyv, 1908 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1908 / 1. szám - A telekkönyvi névjegyzék

25 báit leginkább a tervezetek hitelesítésekor, vagy az egész községre kiterjedő tényleges birtoklási eljárás során hozhatnék helyre. Sajnos azonban, hogy ezeket az eljárásokat szabályozó rendeletek nem irják elő, hogy a bizottságnak a névjegyzéket a helyszínére ki kell vinnie. Az 1892 : XXIX. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott 24,366/1893. I. M. sz. rendelet 31. §-a ugyanis csak ezt mondja: „A telekkönyvi hatóság kiküldöttje a telekjegyzőkönyvek kivonatos másolatait, a birtokrészlet lajstromot és a helyszínelés, illetve a telekkönyvi átalakításkor szerkesztett térképet magához vevén — a községben megjelenik." A névjegyzéket tehát nem veszi magához. Az eljárás előírja, hogy a kiküldött, a jelentkezőket meghallgatni s a telekkönyvi hibákat felderíteni köteles. Már most hogyan teheti ezt névjegyzék nélkül ? Aki a helyszínén már tárgyalt, tudja, hogy a birtokosok egyenkint legelőször is azzal a kéréssel jönnek, hogy nézzük meg, vájjon rendben vannak-e a birtokaik ? Egyik-másik tudja is, hogy a telekkönyve téves. Ha nincs névjegyzékem : miként tudom meg, hogy a jelentkezőnek — akit meg kell hallgatni — melyik tjkvben van a birtoka ? Az illetőnek irása nincs, birtokának helyrajzi és tjkvi számát alig tudja valaki. Nincs tehát más hátra, mint az, hogy a térképen keressük meg a birtok számát. Igen ám, de ha a jelentkező nem igazodik' el a térképen ? Ha meg eligazodik is, bajos dolog 20—40 ingatlant a térképen összeszedni. A bibi különben is mindig ott van, hogy a jogosított nem azt az ingatlaut tartja birtokában ami a nevén van, vagy ami a nevén van, az nem birtoka. így tehát csak a birtokában lévő ingatlanra tud esetleg rámutatni. Az a telekköny, amely téves, ilyenformán nem is kerül elő. Névjegyzék nélkül lehetetlennek tartom a helyszíni tárgyalást. Ezért nem értem, hogy az eljárási rendelet miért nem intézkedett a névjegyzéknek, akár a másolatának a helyszínére való vivése érdekében ? Azt hiszem, nem vét senki, ha a névjegyzéket lemásolja, a a másolatot a telekkönyvtárban hagyja s az eredeti névjegyzéket, miként a részlet-lajstromot — melynek még másolata sem marad benn — kiviszi a helyszínére. Mindez a névjegyzék könnyű áttekinthetőségének előnyére lenne,