Telekkönyv, 1908 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1908 / 11. szám - Az új végrehajtási törvény (1908 : XLI. t.-cz.) 2. §. 10. pontjának értelmezéséhez

246 ségesebbnek felel meg. Vendéglátásra berendezett comfort-ral vagy fényűzéssel kellemessé tett lakásról, szórakozásra és ünneplésre is alkalmas ruhadarabokról ilyenkor nem lehet többé szó. A másnak meg- vagy vissza nem fizetett pénzén éppen csak megélni szabad, de nem jól és kényelmesen élni vagy zavartalanul mulatozni. Ruhadarabokról lévén szó, meg kell említenem, hogy a hivatás teljesítéséhez előirt ruházaton felül, amelyet a novella 2. § ának 5. pontja amúgy is kivesz a foglalás alól, ugyancsak a legszükségesebb ruhadarabokat kell a végrehajtás alól kivenni. Ez alatt pedig egy az illető évszaknak megfelelő teljes öltözetet, felöltőt és télikabátot értek, egy pár czipővel, azon az öltözeten és pár czipőn felül, amelyet á végrehajtást szenvedő és háznépe a foglaláskor hord. Hasonlóképpen a fehérneműből is csak' egyszeri váltásra szükséges darabok lehetnek mentesek a foglalás alól, itt sem lehetvén tekintettel, az egyébként nagyon is jogosult, sőt természetes tisztasági vagy egészségi szempontokra, nemkülönben a finomult Ízlésnek úgyszólván parancsoló igényeire. A törvény, a hitelező jogos követelésével szemben, nem biztosithat az adósnak és háznépének, minden emberies rokonérzés és sajnálkozás ellenére sem, egyebet, mint éppen annyit, hogy a szónak betű szerint való értelmében, attól ne legyenek megfosztva, ami a megélhetés elemi feltétele ; a többi a hitelezőé, akinek pénzén tulajdonukat közvetve vagy közvetlenül szerezték, akinek pénzén eddigelé részben vagy egészben éltek, szórakoztak, költekeztek, tekintet nélkül arra, vájjon kényszerűség vagy könnyelműség okozta-e az adósságot és tekintet nélkül arra is, hogy az egyik adóst, egyéni körülményeinél fogva, sokkal szigorúbban sújtja a törvény parancsa, mint a másikat, aki a szegénységet már megszokta vagy akit a nélkülözés kevésbbé bánt. Helytelen itt az illetmények lefoglalható részéből vonni le következtetéseket a hasonlóság (analógia) czitnén, ugy okoskodva, hogy valamint a törvény nagyobb illetményt von ki a foglalás alól a magasabb fizetésű alkalmazottaknál, éppen ugy a jobb társadalmi osztálybelinél az ingóságok foglalásánál is a „szükséges" fogalmát viszonylagosan kell érteni. Helytelen ez a fölfogás, nemcsak azért, mert a törvény a házi bútor és fölszerelés lefoglalása szempontjából maga nem tevén semmiféle különbséget a végrehajtást szenvedő közt, ilyent a törvény alkalmazója sem tehet senki javára, hanem azért is, mert a foglalás ellenére is megmaradó nagyobb összegű illetmény mégis inkább teszi lehetővé egyfelől annak a tartozásnak törlesztését, amelynek fejében esetleg a bútorzatot stb.